Az mRNS-technológia nem ért Nobel-díjat Karikó Katalinnak, de ez nem azt jelenti, hogy nem is fog

A számtalan életet megmentő mRNS-vakcinák, így Karikó Katalin Nobel-díjára rengetegen számítottak titokban, de olyanok kapták végül az elismerést, akiket évek óta emlegetnek az esélyesek között, és ebben végső soron nincs is meglepetés.

EGYES KUTATÓK MÉLYSÉGESEN CSALÓDOTTAK LETTEK

Milliárdok kapták meg idén az mRNS-oltások valamelyikét, ennek tükrében egyes kutatók mélységes csalódottságuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a Nobel-díj átadásakor úgy tűnhetett, mintha ez a tudományos mérföldkő nem is létezne. “A Nobel-díj odaítélői az idei díjjal közvetlenül segíthették volna a globális egészségügyi erőfeszítéseket egy világjárvány idején. De úgy döntöttek, hogy nem teszik. Ez hanyagság, tarthatatlan döntés, amely életekbe fog kerülni” – írta Alexey Merz, a seattle-i Washingtoni Egyetem sejtbiológusa október 5-én a Twitteren, miután az érzékszervek mögött álló mechanizmusok kutatása elnyerte az idei orvosi vagy fiziológiai díjat.

NEM FELEJTETTÉK EL A VAKCINÁT

A Nobel-díj bennfentesei és megfigyelői szerint azonban az időzítés, a technikai részletek és a politika miatt az idei díjazás teljesen esélytelen volt a Nature cikke szerint. A koronavírus elleni vakcinák hatása és a létezésük mögötti előrelépések azonban azt jelzik, hogy nem kell sokáig várni arra, hogy a munka mögött álló kutatókat felhívják Stockholmból. “Az mRNS-vakcinák fejlesztése csodálatos sikertörténet, amelynek óriási pozitív következményei vannak az emberiségre nézve. És mindannyian nagyon hálásak vagyunk a tudósoknak. Ez egy olyan felfedezés, amely jelöléseket fog kapni. De időre van szükségünk ehhez ” – mondja Göran Hansson, a díjazottakat kiválasztó stockholmi Svéd Királyi Tudományos Akadémia főtitkára.

SOK ÉRV SZÓLT ELLENE

Az időzítés is a technológia ellen dolgozott: február elsejéig kell benyújtani a nevezéseket, miközben a vakcinák klinikai kísérletei ez előtt két hónappal ugyan lezárultak, viszont a valóságban még nem bizonyíthattak. Az a tény, miszerint egyre nő az idő egy jelentős felfedezés és annak elismerése között, szintén nem a technológia felé billentette a mérleget. Hiába dolgoztak tehát a kilencvenes évek óta az mRNS-sel, ha a kétezres évekig nem sikerült jelentős előrelépéseket tenni, és a koronavírus elleni oltásokig igazán jelentős mérföldkő nem következett be. A nagy felfedezéseket ugyanakkor a Nobel-bizottságban is gyorsabban elismerik. Az mRNS-vakcinák és a gravitációs hullámok észlelése párhuzamba állíthatók: a gravitációs hullámok létezését Albert Einstein jósolta meg 1915-ben, de egy évszázadba telt, amíg a kutatók kifejlesztették a közvetlen kimutatásukhoz szükséges eszközöket. A kutatók 2016 februárjában jelentették be felfedezésüket, a megfigyelések és az elméleti munka mögött álló tudósok pedig 2017-ben fizikai Nobel-díjat nyertek. Brian Uzzi, az Illinois állambeli Evanstonban található Northwestern Egyetem számítógépes kutatója szerint ugyanakkor a Nobel-díjat gyakrabban szeretik olyan embereknek adni, akik megtanítják az embereket halászni, mint olyanoknak, akik halat adnak nekik. Az alapvető kutatásokat végző tudósok a favoritok, akiknek elméletei révén számtalan probléma oldható meg, nem csak egy helyzetre kínálnak megoldást.

HA AZ IDŐ PRÓBÁJÁT IS KIÁLLJA AZ OLTÁS, AKKOR BIZTOSAN NEM MENNEK EL MELLETTE

Az oltások ugyanakkor kaptak idén jelentős díjakat: a hárommilliós amerikai Breakthrough-díjat Karikó Katalin és Drew Weissmann vihette haza, akárcsak az Albert Lasker-díjat. Ha az idő próbáját is kiállja az oltás, akkor egészen biztos, hogy a Nobel-bizottság sem megy el mellette szó nélkül. Ha a vakcinák Nobel-díjat kapnak, a bizottságnak nehéz döntéseket kell majd hoznia arról, hogy kit és miért ismerjenek el. “Nem vagyok meglepve, hogy idén visszafogták magukat” – mondja David Naylor, a kanadai Torontói Egyetem orvos-tudósa. Arra számít, hogy a bizottság nem a vakcinákat kifejlesztő akadémiai és vállalati csapatokra fog figyelni, hanem inkább az alaposabb munkára, például az mRNS-vakcinák alapjául szolgáló munkára fog összpontosítani. De még ott sem egyértelmű, hogy kik legyenek a kedvezményezettek.

SZERETNÉNEK A MEGFELELŐ EMBEREKNEK ELISMERÉST ADNI

“Szerintem az mRNS-vakcinák nyilvánvaló jelöltek” – ért egyet Arturo Casadevall, a John Hopkins Bloomberg School of Public Health mikrobiológusa, aki megjegyzi, hogy a vakcinák kifejlesztése több tudományágban is mélyen gyökerezik. “El tudom képzelni, hogy a bizottságnak időbe telik, amíg kiválogatja, hogy melyik hozzájárulást ismerje el, mivel számos terület járult hozzá a bevezetésükhöz” – tette hozzá a mikrobiológus. “Szeretnénk a megfelelő embereknek elismerést adni. És a megfelelő felfedezésért” – erősíti meg szavait Göran Hansson.

Forrás: Infostart.hu