Le a kalappal: szegedi tudósok irányításával fejlesztik az első mesterséges érzékszervet

Október végén, online rendezték meg a 15. Gyermek Cochleáris Implantáció konferenciát, melynek elnöke Prof. Dr. Kiss József Géza, alelnöke pedig Prof. Dr. Rovó László volt. A Szegedi Tudományegyetem oktatói évtizedek óta élen járnak az implantátumok, műtéti és rehabilitációs technológiák fejlesztésében, amelyek évente több száz gyermek és felnőtt hallását adják vissza.

A magyar tudós-társadalom évtizedek óta élen jár a Cochleáris Implantátumok fejlesztése és alkalmazása valamint a műtéti technológiák tekintetében is. Az európai szervezet elnöke 2019-óta, Prof. Dr. Kiss József Géza, az SZTE SZAOK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika tudományos tanácsadója, aki már az 1992-ben rendezett, első szimpóziumon is részt vett. És végig kísérte az implantátumok és a hozzájuk kapcsolódó technológiák fejlődését.

A HALLÁS AZ ELSŐ OLYAN ÉRZÉKELÉS, AMELYET MESTERSÉGESEN IS TUD PÓTOLNI A TUDOMÁNY

A műtétek egyik nemzetközileg is elismert specialistája, Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, a konferencia alelnöke, több tucat gyermeket segített már hozzá a teljesebb élethez. A műtétekhez és az eszköz későbbi felhasználásához, működtetéséhez is csúcstechnológiát használnak a szakemberek. Ehhez minden feltétel adott az SZTE SZAKK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika új épületében. A hallás az első olyan érzékelés, amelyet mesterségesen is tud pótolni a tudomány. Azok a csecsemők, akik erre a beültetésre alkalmasak, akár 1 éves korukban is áteshetnek a műtéten, amely képessé teszi őket a hallásra. Az implantátum nélkül úgy kellene leélniük az életüket, hogy soha nem hallanak semmit és nem szólalnak meg. Az eljárás lényege, hogy a funkcióját ellátni képtelen fülcsigát áthidalják és közvetítik az ingert a külvilágból az idegrendszer, vagyis az agy felé. Ezt egy külső és egy belső mikroszámítógép segítségével teszik meg.

AZ ESZKÖZÖKET NEM NÖVIK KI A PÁCIENSEK

“Érdekes adottság, hogy a fül és azon belül a fülcsiga mérete nem változik életünk során, így az eszközöket nem „nővik ki” a páciensek. Ettől függetlenül – jelen állás szerint –hatévente célszerű cserélni a berendezést. A gyerekek, akik ilyen eszközt kapnak, körülbelül 2,5 év alatt jutnak el a teljes süketnémaság állapotából oda, hogy már hallanak és beszélni is tudnak” – mondta el Dr. Kiss József Géza. Magyarországon jelenleg 1500 felett van a száma azoknak, akik ennek az eljárásnak köszönhetik a hallásukat. Közülük több mint 800-an, a Szegedi Tudományegyetemen estek át a műtéten vagy itt történik az utógondozásuk, rehabilitációjuk. A beültetést követően a rehabilitációt is segíti az SZTE, az eszköz beállításait, karbantartását is elvégzik, de pedagógus és pszichológus is segít a minél hatékonyabb gyógyulásban.

Forrás: SZTE Sajtó