Szegedi Törvényszék: fiktív szerződéseken és a Vadasparkon keresztül csalta el az uniós pénzt három férfi, börtönbüntetésre ítélték őket

Egy szegedi turisztikai fejlesztés támogató uniós pályázat során elkövetett csalás miatt ítélt el első fokon három év három hónap és két év két hónap közötti börtönbüntetésre három férfit pénteken a Szegedi Törvényszék.

A bíróság a vádlottakat költségvetési csalás és folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettében mondta ki bűnösnek mint tettest, illetve mint bűnsegédet. Az elsőrendű vádlottra 600, a másodrendű vádlottra 400 ezer forint pénzbüntetés is kiszabott a törvényszék, a másodrendű vádlottal szemben pedig 5 millió forint vagyonelkobzást rendelt el. A vádlottakat öt évre eltiltották a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól.

2012-BEN KEZDŐDÖTT MINDEN

Egy szegedi székhelyű cég vezetője 2012 októberében kötött bérleti szerződést a szegedi önkormányzattal a város tulajdonában álló Vadasparkban egy 500 négyzetméteres területre. A cég játszótér kialakítását és üzemeltetését és interaktív látogató-tájékoztató kialakítását tervezte egy 264 millió forintos összköltségű projekt keretében, amihez 185 millió forint uniós és a magyar pályázati támogatást nyert 2013-ban. A szegedi cég vezetője vállalkozási szerződést kötött a másodrendű vádlott által képviselt szlovákiai céggel a projekt generál kivitelezésére. A szlovák cég azután fiktív szerződést kötött egy brit-virgin szigeteki off-shore céggel az interaktív látogató-tájékoztató rendszer szoftverjének kifejlesztésére annak ellenére, hogy az már korábban a szegedi cég rendelkezésére állt, azt az eljárás során ismeretlenül maradt programozók készítették.

AZ ELSŐRENDŰ VÁDLOTT 185 MILLIÓT HÍVOTT LE JOGTALANUL

A szerződések alapján a szlovák cég 230 millió forintról állított ki számlát a játszótér elemeinek beszállításáról, kültéri tájékoztató konzolok felállításáról, az interaktív látogató-tájékoztató rendszer kiépítéséről. A számlákkal szemben a projekt tényleges értéke a támogatási szerződésben szereplőnek csupán 15 százaléka volt. A megvalósításához szükséges önerővel sem rendelkezett a pályázó cég. A valótlan szerződések, teljesítési igazolások, valamint számlák alapján a szegedi cég vezetője több részletben mintegy 185 millió forint támogatást hívott le jogosulatlanul. A másodrendű vádlott állítása szerint közreműködéséért ötmillió forintot kapott.

AZ ÍTÉLET NEM JOGERŐS

A vádlottak a bűncselekményből származó pénz eredetének leplezése érdekében fiktív szerződéseket kötöttek egy liechtensteini gazdasági társasággal a szoftver unión kívüli felhasználására. A valóságban azonban a cégek között gazdasági kapcsolat nem volt, a szerződéskötéskor a szoftver még el sem készült és a liechtensteini céget képviselő harmadik vádlottnak sem volt felhatalmazása a társaság képviseletérre. A szerződésekre azért volt szükség, hogy többszörös átutalásokkal, off-shore cég bevonásával és a cégek közötti pénzmozgatásokkal a jogosulatlanul felvett támogatás összegét legális eredetűként tüntessék fel. Gaudi Tibor bíró az ítélet indoklása során kifejtette, az időmúlás, az eljárás elhúzódása és más enyhítő körülmények miatt látott lehetőséget a hét, illetve az öt év középmértékhez képest enyhébb büntetések kiszabására. Az elsőrendű vádlott védője fellebbezést jelentett be, így az ítélet nem jogerős.