A karácsonyi örömmel együtt érkezett a szomorú hír a helyi színházba: életének 80. évében elhunyt Rácz Imre, a Szegedi Nemzeti Színház Örökös tagja, évtizedeken át vezető énekkari művésze.
A Szegedi Nemzeti Színház azt írja, hogy 1942-ben szinte beleszületett a társulatba, mivel szülei mindketten a színházi énekkar tagjai voltak. Kisgyermek korától a színpad közelében élt, sőt, gyerekszereplőként színpadra is lépett. Zenei adottságait szüleitől örökölte, tartalmas basszushangjával fiatalon, 1968-ban felvette a Szegedi Nemzeti Színház énekkarába a legendás karmester, Vaszy Viktor.
A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ 2016-BAN ÖRÖKÖS TAG CÍMMEL TÜNTETTE KI
Rácz Imre hamarosan szólamának oszlopává vált, és a zengő hangú, jó kiállású fiatalember szóló feladatokat is kapott, szerepekben is bizonyított. Kollégáinak bizalmából szakszervezeti feladatokat is vállalt, évtizedeken át eredményes résztvevője volt a szegedi csapatnak a színházak horgászversenyein. A nyolcvanas-kilencvenes évek operai turnéin komoly sikerek részese volt Ausztria, Svájc, Németország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia közönsége előtt. Hangi képességeit idősödve is megőrizte. Az énekkar jóval a nyugdíjkorhatáron túl is építhetett kiváló basszusára, repertoárismeretére és tapasztalatára. A sok kisebb-nagyobb szólista feladat közül sokak számára emlékezetes marad Ceprano grófként a Rigolettóban, a Királyként az Aidában, Sciarrone figurájának alakítójaként a Toscában és ahogy remekül énekelte-játszotta Alcindoro szerepét a Bohéméletben. A Szegedi Nemzeti Színház 2016-ban Örökös Tag címmel tüntette ki. Arcképét Tiboréval, vezető színész öccsének képével együtt láthatják a nézők a múlt és a jelen nevezetes művészei között az előcsarnok falán.
Egy hozzászólás