Szegedi ArcokVideo365

Csillagrobbanások és porképződés nyomában a James Webb-űrtávcsővel – exkluzív interjú az új űrteleszkóppal dolgozó szegedi csillagásszal, Szalai Tamással

Történelmi jelentőségű pillanatoknak lehettünk szemtanúi 2021. december 25-én, európai idő szerint 12:20-kor, amit a világ összes csillagásza lélegzetvisszafojtva várt, akkor indította útjára ugyanis a NASA a valaha épített legnagyobb csillagászati eszközt, amit a világűrbe küldtek, a James Webb-űrtávcsövet. A hat és fél méter tükörátmérőjű szerkezet minden idők legdrágább és legbonyolultabb technológiája, a Hubble űrtávcső helyét fogja átvenni.

A nem mindennapi esemény számunkra azért is különleges, mert az egyedülálló eszközön szegedi kutatók is fognak dolgozni. Az izgalmas kutatásról Dr. Szalai Tamás csillagász, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézetének munkatársa mesélt nekünk, aki kutatócsoportjával a szupernóva-robbanásokat és hatásaikat tanulmányozza majd.

A TÁVCSŐ SEGÍTSÉGÉVEL KÖZELEBB JUTHATUNK AZ UNIVERZUM TITKAINAK MEGISMERÉSÉHEZ

A James Webb-űrtávcsővel olyan kérdésekre keresik a választ a csillagászok, melyek időtlen idők óta foglalkoztatják az embereket, segítségével közelebb juthatunk az Univerzum titkainak megismeréséhez. Kiderülhet például, hogy a Földön kívül más bolygórendszerekben van-e esetleg életre alkalmas planéta, valamint hogy az Univerzum első galaxisai, első csillagai, vagy akár a mi saját Galaxisunk hogyan jött létre.

A NASA LEHETŐVÉ TETTE, HOGY BÁRKI PÁLYÁZHASSON

Szalai Tamás elmesélte, a világ összes csillagásza számára egy hatalmas álom, hogy a James Webb- űrtávcsövön dolgozhasson. A NASA lehetővé is tette, hogy bárki pályázhasson, és hatalmas büszkeségünkre a távcsőidőbeosztó testület több, a szegedi kutató közreműködésével készült kutatási tervet is ígéretesnek talált, így tudományos méréseiket, programjaikat ők is megvalósíthatják a 10 milliárd dolláros eszköz segítségével.

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN BŐ EGY-KÉT ÉVTIZEDE MÁR ZAJLIK EGY SIKERES SZUPERNÓVA-KUTATÁSI PROGRAM

„Annak köszönhetem, hogy bekerültem a projektekbe, hogy a Szegedi Tudományegyetemmel bő egy-két évtizede már zajlik egy nagyon sikeres szupernóva-kutatási program, amit Dr. Vinkó József kollégánk indított el. Ez az évek alatt nemzetközi szinten is elismertté vált, aminek köszönhetően az utóbbi években különböző együttműködések keretein belül nagyon jól tudtunk együtt dolgozni amerikai, európai és ázsiai kollégákkal is. A másik faktora ennek a dolognak pedig az volt, hogy jómagam körülbelül 13 évvel ezelőtt, mikor a doktori tanulmányaimat kezdtem, akkor pont a Webb-űrtávcsővel is vizsgálható témával, a csillagrobbanások infravörös tulajdonságaival kezdtem foglalkozni. Az évek alatt pedig (korábbi űreszközök adatait felhasználva és elemezve) több sikeres tanulmányt sikerült letenni az asztalra, ami felkeltette a külföldi kollégák érdeklődését is, és különböző együttműködéseket eredményezett” – árulta el Szalai Tamás.

JÚNIUSBAN KEZDŐDHET MEG AZ ŰRTÁVCSŐVEL A TUDOMÁNYOS MUNKA

A csillagász abba is beavatott minket, hogy az űrtávcsővel történő tudományos munka júniusban, körülbelül 5 hónap múlva fog megkezdődni. Az indítás és a beüzemelés kulcsfontosságú lépései szinte már mind megtörténtek az űrtávcsövön, a becsomagolt állapotú szerkezet kinyílt, mint egy virág a világűrben. Most viszont egy hosszabb, öt hónapos előkészítési fázis következik, amikor az összes detektort és optikai elemet tesztelik, hogy valóban a lehető legtökéletesebb képalkotás valósuljon meg, és amikor ez véget ér, valamikor a nyáron elindul a kutatások első egyéves szakasza. „Mi abban bizakodunk, hogy körülbelül félév, egy év múlva a kezünkben lesznek az űrtávcső által készített felvételek és mérések. Természetesen addig sem ülünk a babérjainkon, hiszen maguknak az adatoknak a megérkezése csak egy lépés a sok közül, ezeknek a tudományos elemzését, alapos vizsgálatát nekünk kell megvalósítani, és ez már javában zajlik. Az elméleti háttér megalapozása, a modellszámítások előkészítése mind-mind folyamatban van, hogy készen álljunk arra, amikor ténylegesen megérkezik az üzenet, hogy letölthetőek az adatok” – magyarázta el a csillagász.

A TÁVCSŐ A FELLÖVÉSE ÓTA TÖBB MINT EGYMILLIÓ KILOMÉTERT TETT MEG

A távcső jelenleg már nagyon messze jár a Földtől, több mint egymillió kilométert tett meg december 25-e óta. Ezt azért is érdemes külön kihangsúlyozni, mert a korábbi jól ismert űrtávcsövek többsége egyáltalán nem merészkedett ekkora távolságra a bolygónktól, például a Hubble űrtávcső tőlünk csak néhány száz kilométerre, Föld körüli pályán kering. Szalai Tamás elárulta, a James Webb-űrtávcsövet azért kell ilyen messzire elküldeni, mert az egy nagyon érzékeny tartományban, az infravörös tartományban fog vizsgálódni. „Egy nagyon stabil pályára úgy kell beállítani az űrtávcsövet, hogy se a Föld, se a Nap, se a Hold fénye és más “zajforrás” ne zavarja a megfigyeléseit. Erre egy úgynevezett stabil pont kínálkozik a világűrben, ami körülbelül másfél millió kilométerre van a bolygónktól. Még két-három hét, amíg eléri ezt a végső pozíciót az űrtávcső, és utána a következő, remélhetőleg bő egy évtizedben ezen a pályán fog keringeni” – mondta el a csillagász.

A SZEGEDI KUTATÓ A CSILLAGROBBANÁSOK KÜLÖNBÖZŐ ASPEKTUSAIT VIZSGÁLJA

Szalai Tamás abba is beavatott minket, hogy a csillagrobbanás különböző aspektusait is vizsgálni fogják a James Webb űrtávcsővel; a nyertes pályázataik többsége a csillagrobbanások előzményeiként, vagy utóhatásaiként bekövetkező porszemcse-képződésre fókuszál. „Tudjuk, hogy rengeteg porszemcse van a világűrben, és ezek rendkívül fontosak, hiszen a mi bolygónk is, más bolygókhoz hasonlóan, apró porszemcsékből kezdett el összeállni. De azt, hogy eredetileg ezek honnan származnak, pontosan nem tudjuk. Az egyik elképzelés szerint részben csillagrobbanások során keletkeznek. Ennek az elméletnek a részleges igazolásai már megtörténtek, részben a mi csoportunk által is, és most azt reméljük, hogy a James Webb-űrtávcsővel végső választ kapunk erre a kérdésre” – zárta gondolatait Szalai Tamás.

Operatőr: Magyar Andor

Kapcsolódó cikkek

Egy hozzászólás

  1. Visszajelzés: pgslot
'Fel a tetejéhez' gomb