Le a kalappal: a nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárás fejlesztése folyik Szegeden
A nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárás fejlesztése folyik Szegeden, az ELI-ALPS lézeres kutatóközpontban – tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A közlemény szerint az SZTE, a párizsi École Polytechnique és a kaliforniai székhelyű Tri Alpha Energy (TAE) vállalat 2019-ben kötött szakmai együttműködési megállapodást. A projekt – amelynek megvalósítását a magyar kormány három év alatt 3,5 milliárd forinttal támogatja – célja a hosszú felezési idejű nukleáris hulladékot stabil vagy gyorsan lebomló maggá, magokká alakító lézeres neutronforrás kifejlesztése.
LEGUTÓBB DECEMBERBEN VOLT KÍSÉRLETSOROZAT SZEGEDEN
Osvay Károly, a projekt végrehajtására alakult, SZTE Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium szakmai vezetője elmondta, a projekt első két évében sikerült a teljes nyalábvonalat megtervezni, és két előkísérletet is elvégezni. Ezekben kimutatták, hogy az ELI-ALPS-ban lévő nagyon rövid lézerimpulzusokkal meglepően nagy energiájú protonokat tudnak gyorsítani, nagyon jól összetartó nyalábokban. A legutóbbi, decemberi kísérletsorozatban sikerült azt is bizonyítani, hogy a lézerrel gyorsított deuteron ionokkal neutronok kelthetők. A kísérletben lézerlövésenként legkevesebb 1500 neutron keltődött. A szakemberek az elkövetkezendő két évben azon dolgoznak majd, hogy a lövésenkénti neutronszámot megsokszorozzák, illetve a másodpercenkénti lövések számát a jelenlegi több milliószorosára emeljék – tette hozzá a szakember.
ELŐRELÉPÉS A TÓRIUM ALAPÚ ERŐMŰVEKNÉL, ÉS A MINDENNAPOS ORVOSI GYAKORLATBAN
A lézeres iongyorsítás és neutron-előállítás ígéretesnek tűnik a korábbiaknál jóval biztonságosabbnak tűnő nukleáris technológia, a tórium alapú energiatermelés fejlesztése során is. A tórium alapú erőművek akkor működnek, ha a tóriumot kívülről neutronnal besugározzák. Ehhez kiváló lehetőséget biztosítana a lézeres alapú neutron-előállítás. Amellett, hogy ez valószínűleg költséghatékonyabb lenne, mint a gyorsítókon alapuló neutrontermelés, még az üzembiztonságon is sokat javítana. A neutronforrás több tucat lézeren alapulhat, amelyek közül, ha netán az egyik teljesítménye csökken, akkor azt a többi pótolni tudja. A lézeres iongyorsítás és neutron-előállítás más, lényegesen rövidebb idő alatt gyakorlati alkalmazásban is hasznosítható lehetőségeit is vizsgálják a kutatók. Az elkövetkezendő hónapokban olyan radiobiológiai kísérleteket terveznek, amelyek a protonterápia – az egyik leghatékonyabb rákterápia – forradalmasításához vezethetnek. Szintén a közeljövőben orvosi izotópok előállításának első kísérleteit is végrehajtják, amelyek a mindennapos orvosi gyakorlatban jelenthetnek jelentős előrelépést – áll a közleményben.
