Háborúban sem lehet megtenni mindent, vagy mégis?
Furcsán hangzik, de még a háborúnak is vannak írott szabályai, amelyeket be kell tartani. Mindezt a genfi és hágai egyezmények foglalják össze.
A genfi egyezmény
A humanitárius jog atyjának a világ Henri Dunant (1828–1910) svájci üzletembert tartja, aki az 1859-es solferinói csata sebesültjeinek szenvedéseit látva hozta létre a Vöröskereszt elődjét. A segélyszervezet titkáraként konferenciát kezdeményezett a háborúban megsebesült katonák ellátásáról.
A szerződés többek közt rögzítette, hogy:
A sebesült katonákat el kell látni, függetlenül attól, hogy mely nemzet katonái legyenek is azok.
Az első világháború után, 1929-ben született harmadik egyezmény a hadifoglyokkal szembeni bánásmód kapcsán előírta az emberiesség szabályainak betartását, továbbá azt is, hogy kötelesek tájékoztatást adni róluk, és engedélyezni semleges államok képviselőinek a fogolytáborok meglátogatását.
Az oroszok is ratifikálták
A második világháború tapasztalataiból okulva 1949. augusztus 12-én fogadták el Genfben a háborúk áldozatainak védelméről szóló, ma is hatályos egyezményeket, amelyek az 1864-es konvenciót voltak hivatottak korszerűsíteni. Ez a négy egyezmény a következő:
- a hadra kelt fegyveres erők sebesültjeinek és betegeinek helyzetének javításáról,
- a tengeri haderők sebesültjeinek és betegeinek helyzetének javításáról,
- a hadifoglyokkal szembeni bánásmódról, valamint
- a polgári lakosság háború idején való védelméről.
TILOS AZ EMBERÖLÉS, MEGCSONKÍTÁS, A KÍNZÁS ÉS KÍNVALLATÁS, A TÚSZOK SZEDÉSE ÉS A MEGALÁZÓ BÁNÁSMÓD.
Még az egykori Szovjetunió is elfogadta 1954. május 10-én az egyezményeket.
A hadviselés szabályai
A háborúindítás jogát (jus ad bellum) évszázadokon át az állam természetes jogának tekintették, ezért aztán semmiféle nemzetközi jogi tilalom nem volt. A második világháború után az ENSZ Alapokmánya tiltotta meg a nemzetközi kapcsolatokban a fegyveres erő alkalmazását. Az Alapokmány két esetben tartja indokoltnak a fegyveres erő bevetését:
- önvédelem, vagy
- az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt fegyveres kényszerintézkedés esetén.
Kifejezetten megtiltották például méreg vagy mérgezett fegyver használatát, a fegyverét letevő, magát megadó ellenfél megölését, a szükségtelen szenvedést okozó fegyverek használatát, vagy az ellenséges állampolgárok kényszerítését saját hazájuk elleni hadviselésbe. Szintén tiltották a nem védelmezett városok, falvak, lakott helyek vagy épületek megtámadását vagy bombázását.
Az 1899-es és az 1907-es hágai egyezményeket Magyarországon az 1913. évi XLIII. törvény cikkelyezte be, amely ma is hatályban van.
Forrás: Index.hu
4 hozzászólás