A hétfő napsütést, tiszta eget és meleg időjárást hozott az ukrán fővárosba. Ez amellett, hogy energiával tölti fel az embereket, a támadó erőknek is kedvez. A délelőtti órákban egyre erősebb robbanások rázták meg Kijevet, a az Index tudósítójának bejelentkezésekor a számítógép melletti ablakok többször is megremegtek…
Egyelőre nem világos, hogy bombázzák-e Kijevet, a hivatalos ukrán tájékoztatás szerint
- a Kijevtől északnyugatra található Bucsa–Irpiny–Hosztomel térségében,
- a nyugati Zsitomir felé vezető országúton,
- az észak-kijevi Obolony kerület feletti Visgorodban,
- a főváros keleti határán fekvő Brovari településen,
- valamint a Zsitomir felé vezető úton lévő Makariv településen fokozódtak a harci cselekmények.
A városvezetés hivatalos tájékoztatása szerint ideiglenesen leállították a tömegközlekedést.
A helyzet folyamatosan változik, érthetetlen, a hétfői akcióknak mi a célja: betörni Kijevbe, vagy kiépíteni a város blokádját szolgáló ostromgyűrűt. Katonai szakértők szerint a cél az utóbbi, hogy a várost túszul ejtse az orosz hadsereg, ezzel pedig nyomást gyakoroljon a kormányra egy olyan békeszerződés aláírására, amely Oroszországnak kedvez.
A helyzet súlyosságát támasztja alá az is, hogy vasárnap orosz légicsapás ért egy, a lengyel határtól mintegy húsz kilométerre lévő települést. Moszkva szerint katonai segélyeket támadtak, amelyeket korábban jogos célpontnak minősített az orosz külügyminiszter-helyettes.
Az éjszaka során találat ért egy lakóházat Obolonyban, ami viszont azt a teóriát erősíti, hogy az orosz hadsereg egyben pszichológiai hadviselést is folytat, folyamatosan nyomás alatt tartja a kijevieket, hogy lassan „beleőrüljenek” a folyamatosan változó körülményekbe, valamint abba, hogy sosem tudni, mit hoz a holnap.
Ez vélhetően a pszichológiai hadviselés megnyilvánulása, amelyet más, térségbeli országokkal szemben is folytat a Kreml.
Oroszország hadserege számban továbbra is fölényben van az ukrán fegyveres erőkkel szemben, és megtehetné, hogy légierejét bevetve megpróbálja lebombázni a várost. Ezt azonban helyi szakértők szerint nem kockáztatná meg a Kreml, ugyanis az orosz nép bölcsőjét Kijevnek tekintik, lásd Kijevi Rusz.
Kijevben gyanakodnak arra is, hogy az ostromgyűrű kiépítése és a városba való betörés két párhuzamos művelet. Amennyiben utóbbi sikerül, úgy módosítanak a stratégián.
Egyes szakértők szerint a sikertelen villámháború után Oroszország módosított a taktikáján, és számbeli fölényét alkalmazva próbálja fárasztani, felmorzsolni nemcsak a katonai, de a civil ellenállást is. Mondhatni, kóstolgatja az ukrán ellenállást.
Ez szolgálhat magyarázatul arra, hogy kimért, alkalmi csapásokat mér infrastruktúrákra, miközben sokkal nagyobb tüzet zúdíthatna Kijevre és környékére. Harkivban és Mariupolban ennek példáját már láthattuk.
MINDEZ ANNAK ELLENÉRE, HOGY…
Egy hozzászólás