Újra és újra visszatérő toposz, meggyökeredzett népi bölcsesség, elemzők okfejtő magyarázata, hogy az időjárás hatással van a választási kedvre. Ha ragyog a nap, akkor tömegek utaznak el víkendezni vidékre, ha esik és fúj, akkor meg azért nem mennek el szavazni, inkább otthon maradnak. Vajon mennyire van ez így? – tette fel a kérdést az index.hu.
Mint írják, az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint most vasárnap eleinte felhős idő várható, majd egyre nagyobb területen szakadozik fel a felhőzet. Reggelig még eshet (a havas eső sem kizárt), de napközben már csak elszórtan lehetnek záporok, néhol hózápor is. A hajnali –2 és +3 Celsius-fokos hőmérséklet legfeljebb 4, 9 fokra emelkedik a délutáni órákra
NEM ÉPPEN SZÉP ÉS NAPOS IDŐ ÍGÉRKEZIK VASÁRNAPRA
Akkor most a vártnál alacsonyabb részvételre és otthon maradó, passzív tömegekre lehet számítani? Választási hajlandóságunk tényleg ennyire az elemek szeszélyeitől függ? Van összefüggés az időjárás és a választási részvétel között? A válaszhoz az Index megvizsgálta az eddigi választási évek választási napjainak időjárását és a részvételi arányokat, a következő eredményekre bukkantak
- 1990. március 25-én, a rendszerváltás utáni első szabad parlamenti választás első fordulójában borult, nyugaton esős idő volt, a részvételi arány pedig 65,11 százalék. A második fordulóban (április 8-án) még kellemetlenebbül alakult a légköri helyzet, nyugaton még havazott is, a választásra jogosultak 45,54 százaléka ment el szavazni.
Vagyis rossz, kellemetlen idő volt, nagyon alacsony volt a részvételi arány.
- 1994. május 8-án ragyogó tavaszi nap köszöntötte a választások első fordulóját. A kellemes 14–20 fokban a választóképes polgárok 68,92 százaléka járult az urnák elé. A május 29-i második forduló napján ellenben zivatarok és jégeső várta a szavazókat, akik 55,12 százalékban dacoltak az elemekkel.
Ahogy látjuk, a finom idő – magas részvételt hozott, a zivataros idő és jégeső pedig alacsony részvételt. - 1998. május 10-én, az első forduló napján kitört a nyár, a 25–30 fokos melegben Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben a legtöbben fittyet hánytak szabadságjogaikra és érvénytelen lett az első választási forduló. Az ország többi részén csak 56,26 százaléknyian vették a fáradságot. A második fordulóban, május 24-én hűvösebb volt, 15–18 fok, a részvétel azonban csak hajszálnyival nőtt (57,01 százalék).
Ezúttal viszont a ragyogó nyári idő és a mérsékelten hűvös idő is alacsony részvétel mellett zajlott. - 2002. április 7-ét, az első forduló napját nem neveznénk ideálisnak: eső, hó, szél és 4–10 fok. Mégis rekordrészvétel (70,53 százalék). Április 21-e, a második forduló derűs, tavaszias nap volt, a részvétel még a két héttel korábbit is meghaladta (73,51 százalék).
Ezúttal akár a szeles, esős időt nézzük, akár a lágy tavaszit, mindkét esetben viszonylag sokan mentek szavazni. - 2006-ban az április 9-i első fordulóban 11–18 fokot mértek az országban, egész nap sütött a nap, és egy csepp eső sem esett. A polgárok 67,83 százaléka húzta el maga mögött a szavazófülke függönyét. Április 23-án 15–23 fok és derűs idő csalogatta az öntudatos lakosságot. Közepes sikerrel, a választók 64,39 százaléka élt jogaival.
Közepesen magas volt a részvétel a napos idő ellenére is. - 2010. április 11-én többnyire felhős volt az ég, országszerte eső, záporok, zivatarok borzolták a kedélyeket, 9 és 14 fok közötti hőmérsékleten. Budapesten még hűvösebb volt, 8 és fél fok (ami 1,4 fokkal alacsonyabb, mint a sokévi átlag). Mindez 64,2 százalékos részvételi hajlandóságra volt elég. A második fordulóban, április 25-én derült, napos időnek és 17–22 foknak örülhetett Magyarország, de úgy tűnik, ez nem igazán hatotta meg a választókat, mert csak 46,6 százalékuk ikszelt azon a napon.
Közepesen magas részvételi arányt állapítottak meg a felhős esős időben és nagyon alacsony részvételt a szép időjárás mellett. - 2014. április 6-án az első egyfordulós választás napján a derűs délelőttöt borús délután követte, sok helyen esett is, nem volt viszont hűvös (16–22 fok). A 18 év felettiek 61,2 százaléka aktivizálta magát politikailag.
Közepes volt tehát a szavazási hajlandóság a változékony időben. - 2018. április 8-án újra bolondos és szeszélyes időjárás játszott a választók idegeivel: délelőtt borús, délután naposabb idő, itt-ott záporral és 10–21 fok közötti hőmérséklettel. Úgy látszik, hiába, a választók 70,2 százaléka csak azért is kifejezte pártszimpátiáját.
Szeszélyes volt az idő, ennek ellenére magas részvételi arányt állapítottak meg.
BEFOLYÁSOL, DE KIKET?
Ha megnézzük az eredményeket, igencsak nehéz bármilyen egyértelmű összefüggést is felfedezni. Ha esik és fúj, vagy ha langy tavaszi szellő lengedez a verőfényben, akkor is lehet magas vagy alacsony a részvétel. Alapos kutatások is ugyanezt támasztották alá, hogy nincs érdemi korreláció a kellemetlen (például esős) időjárás és a választási kedv között.
Habár valószínűleg befolyásolja a részvételt, nem tudni, milyen irányba.
HA TOMBOLNAK AZ ELEMEK, AZ JÓ ESÉLLYEL VISSZAVETHETI A RÉSZVÉTELT
de egy szimpla esős, szeles nap vélhetően csak a passzívabb polgárokat marasztalja otthon. Az aktív bizonytalanokat vagy az impulzusszavazókat nem annyira a felhőzet, csapadék és hőmérsékleti értékek, esetleg a hőérzet érdeklik, hanem inkább az utolsó napok hírei, benyomásai.
