Határtalan Régészet: a Móra Ferenc Múzeum magazinjában bemutatja a középkori harcászat félelmetes ostromgépeit és mesterlövész pontossággal célzó kezelőit
Óriási középkori ostromgépekről és egy mesterlövész pontosságával célzó kezelőikről olvashatunk a Móra Ferenc Múzeum Határtalan Régészet című magazinjának 2022-es tavaszi számában. A múzeum ízelítőül, szerkesztőségünkhöz küldött közleményében felfedett pár érdekességet a korszak félelmetes harcászati eszközéről.
AZ OSTROMGÉPEK KEZELŐI MONDHATNI MESTERLÖVÉSZEK VOLTAK
A középkori harcászat fontos szereplői voltak a kőfaragók és azok a katonák, akik a különböző ostromgépeket kezelték a várak ostromakor. A gépkezelőket egyfajta mesterlövésznek is nevezhetjük, akik többszáz méteres távolságból óriási kőgolyókat lőttek ki a megcélzott várakra és találták el őket meglepő precizitással. Ezen ostromok tárgyi emlékeit kutatják a mai Izrael és Szíria területén, utóbbi helyszínen magyar régészek is, írta közleményében a Móra Ferenc Múzeum.
AZ OSTROMGÉPEK 300 MÉTERES TÁVOLSÁGRA IS ELHAJÍTHATTÁK A 130 KG-OS KŐGOLYÓKAT
A középkorban csak a 14. században terjedtek el a korai ágyúk, addig a „tüzérség” szerepét távolsági ostromgépek töltötték be. Ezek az óriási méretű hadigépezetek akár 300 méteres távolságra is hatékonyan el tudták hajítani a kőgolyókat, melyek 130 kilogrammot is nyomhattak és komoly pusztítást végezhettek. Ilyen hajítószerkezeteket használtak a mai Izrael és Szíria területén folyó harcokban is a 13. században. A szakemberek ezeknek a harcoknak a nyomait keresik hosszú évek óta tartó régészeti kutatások során, melyekbe magyarok is becsatlakoztak, a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió keretében Margat várának feltárását végzik a szakemberek 2000 óta.
A KORABELI HARCOK TÖBB EMLÉKÉRE IS RÁLELTEK A RÉGÉSZEK
Margat várának falaiban mind a mai napig megtalálhatóak kőburkolatba fúródott kőgolyók, de más emlékek is fennmaradtak a korabeli harcokból. Aszrúf várának 40 napig tartó ostromából például 3000 kőgolyó és 1200 nyílhegy maradt fenn, melyeket a különböző hajítógépekből lőttek ki. Találtak egy arab feliratokkal vésett golyót is, melyen ez a szöveg szerepelt: „Céloz és roham”, mellyel az 1265-ös ostromot kezdhették meg. Szintén itt bukkantak a régészek olyan dárdahegyre, melyet minden bizonnyal a kapu felgyújtására használhattak.
Forrás és fotó: Móra Ferenc Múzeum
