Szegedi Borozós: minden napra egy blogposzt a Szeged365.hu-n, a Szegedi Borfesztivál ideje alatt
Pénteken kitört a XXVI. Szegedi Borfesztivál, Szeged népe pedig egy emberként ugrott fejest a bormámoros éjszakákba. Péntek óta napi szinten jövünk a programajánlókkal, galériákkal és helyszíni videókkal, közben a Szegedi Borozós bloggal kooperálva egy naponta frissülő ajánlóval is segítünk eligazodni a Széchenyi téri faházak között. Az alábbi sorok szerzője Kundermann Gergely, a Szegedi Borozós és a Borföldrajz bloggere.
KÜLÖNLEGESSÉGEK
Utolsó posztomban néhány ínyenc tételt próbálok Nektek összegyúrni. Talán elsőként kérjünk Radóék kesernyés, enyhén fűszeres pécsi cirfandlijából, a Badacsonyi termelőktől kérdezzük meg mitől is hisztis a primadonna, vagyis a kéknyelű, alföldiként ne feledkezzünk el a kövidinkáról, így menjünk a Gedeonékhoz, ha már itt járunk az arany sárfehér pezsgőjük se maradjon bontatlan. Kadarka /Szekszárd, Hajós Baja, Eger vagy Ménes/ mindenképpen kerüljön poharunkba, főleg ha fehér /Mészáros, vagy Fekete Borpincék/, s a végén Balla Gézától tudjuk meg mitől fekete a leányka.
EGY KIS TOKAJI KITÉRŐ – ÉDES, VAGY SZÁRAZ, VAGYIS TOKAJ
Vinum regum, rex vinorum, vagyis, Királyok bora, borok királya. Így szólt egykoron XIV. Lajos a tokaji aszú kóstolása során. A 21. század fordulójáig Tokaj az édes borairól volt híres, de azóta nagyot fordult a világ. A hegyaljai száraz borok robbanásszerű terjedésnek indultak, ennek hatására az édes ritkaságok sajnos a háttérbe szorultak. Az igaz, hogy a száraz borok minősége mára nemzetközi szintet ért el, de a borvidék erőssége mégis az édesekben rejlik. Ezért Ti se feledjetek poharaitokba legalább egy aszút, vagy egy szamorodnit kérni, és éljétek át a vulkanikus terroire, a klíma, a szőlőfajták különleges együttesének egyvelegét.
A NAGY VÖRÖS, VAGYIS A CABERNET FRANC NYOMÁBAN
„Ha Villány, akkor cabernet franc! Ha cabernet franc, akkor Villány!” A fajta jelentősége 2000-ben, az angol borszakíró Michael Broadbent a Decanter-ben villányi franc-ról szóló írásának köszönhetően erősödött fel, aki szerint a cabernet franc Villányban új természetes otthonára lelt. Ennek hatására 2014-ben létrehozták a Villányi Franc nevű brandet, ami mára lassan-lassan nemzetközi hírnevet csinál magának. Az utóbbi időben a fajta szinte az egész országban elterjedt, sőt a világon mi vagyunk az 5.legnagyobb termelője. Úgy gondolom nincs olyan borvidékünk, ahol nem találnánk belőle kiváló tételt, szóval bátran válogassunk. A Villányi Franc-ok mellett szívből ajánlom Szekszárdról a Fekete Pincészet /28 stand/ tételét.
EGY KIS BIKAVÉR SZTORI – FOLYJON A BIKA VÉRE
1846-ban Garay János a Szegszárdi borballadájában az ottani borok színét a bika véréhez hasonlította, majd a 20. század elején Egerben Grőber János megalkotta az Egri Bikavér nevű bort. Azóta már tudjuk, hogy a 19. század második felében szerte az országban a sötét színű borokat bikavérként emlegették. Amíg napjainkban a déli országrészben készült bikavéreink bársonyosabbak, teltebbek és még kadarkát is tartalmaznak, addig az egriek férfiasabb,ásványosabb szerkezettel bírnak. Amondó vagyok versenyeztessük meg a két borvidéket, s döntsük el, melyik is áll közelebb a szájunk ízvilágához. St. Andrea, Thummerer, Heimann, Mészáros, mindegy kit is választunk, csak jó borokat találunk.
A TEREMTETT BORVIDÉK, VAGYIS PANNONHALMA
Miért igyunk Pannonhalmi bort? Azért, mert jó. Egy régi mondás szerint az ottani borok egyszerre legyenek illatosak, zamatosak, és tartalmasak. A gyümölcsös fehérborok kedvelői mindenképpen kóstolják meg az Apátsági Pincészet /107. stand/ sauvignon blanc borát, s érdeklődjék meg mitől nevezik a borvidéket a magyar Loire-nak. A Cseriék /38. stand/ rajnai rizlingjei alap tételek közé tartoznak, mivel az utóbbi időben a hazai rajnai rizling termelés egyik ikonjává váltak. A vörös kedvelők se búsuljanak, hiszen az ottani merlot, cabernet franc fajták az ország élvonalába tartoznak. Pannonhalma egy kis kedves borvidék, ezer éves múlttal és remek borokkal.
SE NEM RIZLING, PICIT MÁR OLASZ, MÉGIS A MIÉNK
Egy mondás szerint se nem rizling, se nem olasz. Fél éve már tudjuk, hogy az egyik őse olasz, ettől még magyarnak tartjuk. Tokaj kivételével minden borvidéken termesztik, barátságos, keserű mandulás ízvilága gyorsan megkedvelteti magát. Arról az olaszrizlingről beszélünk, amit egyre nagyobb becsben tartunk. Gyors hazai körképet nézve a Balaton körül az első számú sztár, egyesek a Balatonfüred és Csopak olaszrizlingjeit tartják a legjobbnak, mások a Badacsony és Somló szikárabb ásványos jellegére esküdnek. Melegebb tájakra merészkedve személyes kedvencemet a Bock Pincészet készíti, de a Neszmélyi borvidéken gazdálkodó Hilltop Kamocsay olaszrizlingjében sem fogunk csalódni.
HAZAI UTAKON
Szeged városának egyetlen borászatát, az Ujvári Pincészetet semmiképp se hagyjuk ki. Aki még nem hallott róluk, nyugodtan látogassa meg a 11-es standot és kérjen egy kellemes cserszegi fűszerest, vagy ízlelje meg a cseresznyés, meggyes ízvilágú rozéjukat, ha karakteresebb borra vágynánk, a rajnai rizlingjüket szinte kötelező tételként írnám elő. Hazai tájakon, vagyis a Csongrádi borvidéken maradva, Ásotthalom utolsó Mohikánját a Tóth Pincészetet /93. stand/ is ejtsük útba, ahol ottonel muskotály boruk hamar meglágyítja a nők szívét, a chardonnay-juk karakteres aromája pedig egészen Kaliforniáig repít minket.
GONDOLATAIM A KÉKFRANKOSRÓL
Blaufrankisch, azaz kékfrankos. A “sógoréknál” Ausztriában vált világhíressé, mégis 7000 hektáron mi termeljük belőle a legtöbbet. Meggyes, enyhén fűszeres ízvilága, gyönyörű savgerince, az egyik legizgalmasabb borunkat adja. A Fertő-tó körül fekvő Soproni borvidék jelképe, Szekszárdon és Egerben a Bikavér alapját adja, a Mátrai borvidék új felfedezettje. Tokaj kivételével Csongrádtól Kőszegig, Villánytól Miskolcig mindenhol előfordul, jelentősége pedig folyamatosan nő. A legjobb rozék is ebből készülnek, amit a rozé őshazájában a franciaországi Provance-ban is elismernek. Poharainkba nyugodtan kérjünk kékfrankost és ismerkedjünk meg ezzel a csodálatos borfajtánkkal. Nektek van kedvencetek? Várom a véleményeiteket.
ÜNNEPELJÜNK EGY POHÁR EZERJÓVAL
A holnapi napon, vagyis május 16-én ünnepeljük az ezerjó világnapját, így Mór és Soltvadkert standjaival kezdjük a kóstolónkat. Egy legenda szerint az ezerjó Tokajból származik, de a karakteres savaktól duzzadó, hosszan érlelhető gyümölcsös bora a Vértes délnyugati lankáin, Mór körzetében vált híressé. Azóta az Alföld homokjában Soltvadkerten is megtalálta az új otthonát, sőt néhány éve már védetté is nyilvánították. Kiváló pezsgőalapanyag, így kezdjük a kóstolót a Frittman /41. stand/ ezerjó pezsgőjével, majd tudjuk meg a Móron gazdálkodó Miklós Csabi /73. stand/ ezerjója mitől is Roger Mór.
