Mi lesz veled, KATA? Parragh László januártól szüntetné meg, vagy tervezné újra a szegedi kisvállalkozók népszerű adónemét

“Korai még dönteni, hogy a kisvállalkozások tételes adózásának (KATA) megszüntetése vagy markáns újratervezése a jobb megoldás, szólnak érvek mindkettő mellett, ellen” – nyilatkozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Világgazdaságnak. A szakember arról is beszélt a VG-nek, hogyha megmarad az adónem,

• 12-ről 18 millióra emelkedhet az éves bevételi plafon,
• viszont az egy megrendelőhöz normál adózás mellett engedélyezett éves 3 milliós számlázási maximum csökkenhet.

Ha véget is ér a katázás, a helyére lépő adónak azonnal meg kell jelennie, hogy kár senkit ne érjen – szögezte le az interjúban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

AZ ÉV VÉGÉIG KI KELL DOLGOZNI AZ ÁTALAKÍTÁST

Szerinte év végéig kellene kidolgozni az átalakítást, év közben ugyanis nem logikus változtatni, sok adminisztrációs, bürokratikus teherrel járna, „többet vinne, mint hozna”. Parragh László azt támogatja, hogy jövő januártól induljon el az új rendszer.

“Fenn kell tartani az önfoglalkoztatók, az alacsony egzisztenciájú vállalkozások kedvezményes adózását, de le kell zárni a kiskapukat, amelyekkel sokan visszaélnek” – magyarázta Parragh, akinek óvatos becslése szerint ez 100 ezer főt, a nyilvántartott katás adóalanyok 20-30 százalékát jelentheti.

CSÖKKENHET A 3 MILLIÓS SZÁMLÁZÁSI MAXIMUM

A fő probléma a rejtett foglalkoztatás, de a jelenlegi szabályozás hosszútávon az egyéneknek sem kedvez a nyugdíj megállapításakor, és valorizálni kell a 2013 óta változatlan adószintet, ami az inflációt sem követte le. Az MKIK szerint az adót érdemes lenne valamiféle sarokponthoz kötni, ami lehet az infláció, vagy a minimálbér is.

Parragh László szerint az állam eltolhatná magától a nyugellátás és egyéb járandóságok értékének rendezését, hagyhatná, hogy minden érintett vakarja a fejét, mikor kézhez kapja az első nyugdíját.

Az MKIK-elnök nyitottságot érzékel a döntéshozó részéről, hogy az eddigi 12 millió forintos éves bevételi plafont 18 milliós szintre emeljék. Viszont a mérleg serpenyőjének másik oldalát is rendezni kell: az egy megrendelőhöz normál adózás mellett engedélyezett éves 3 milliós számlázási maximum csökkenhet. Ezzel lehetne megakadályozni az ügyeskedést, hogy a főállású munkavégzés egyéni vállalkozói jogviszonyban történjen.

Forrás: VG, 24.hu