Félelmetes árrobbanást és csődhullámot hoz az energiaárak elszabadulása Magyarországon – írta elemzésében a Portfolio, akik szerint felgyorsulhatnak a már hosszú évek óta tartó boltcsődök az idén, miután a vállalkozásokat sújtja
- a beszerzési árak gyors növekedése,
- a forint árfolyamának zuhanása,
- az egyes élelmiszerek árstopja,
- a szektor megemelt különadója,
- most pedig a rezsiszámlák drasztikus emelkedése.
A gazdasági portál kiskereskedelmi forrásai alapján azt írja, az utóbbi verheti be az utolsó koporsószeget sok bolt életébe. Az év első felében még az árak emelésével kompenzálták a költségek növekedését, mostanra azonban csökken a kiskereskedelmi forgalom, a vásárlók inkább a nagyobb, olcsóbb láncokat és az alacsonyabb árú termékeket részesítik előnyben, hogy spóroljanak. A kisboltok már csak nagyon nehezen tudnak árat emelni, hiszen így is kevesebb a vásárlójuk. Először a munkavállalók elküldése (és a tulajdonosok pultba állása), aztán a bezárás várhat számos boltra.
OKTÓBER LESZ A VÍZVÁLASZTÓ
„Az október-november sokaknak vízválasztó lesz. Az energiaszámlák növekedése és a különadók, illetve pótadók fizetése miatt lesznek, akik lehúzzák majd a rolót” – fogalmazott a Portfolio-nak az egyik, kiskereskedelemre rálátó forrása. Kisboltosok tömegei jelzik a különböző szakmai szervezeteknél, hogy be fognak zárni – tette hozzá. A kereskedőknek a korábbi energiaszámlájuk helyett hatszoros-nyolcszoros díjakat kell fizetniük, ami kigazdálkodhatatlan, ezért kénytelenek lesznek bezárni évtizedek óta működtetett kisboltok is. Olyanok is, amelyek túlélték a 2008-09-es világgazdasági válságot, most viszont nem tudják megoldani az energiakrízist.
ÉVENTE TÖBBEZER KISBOLT ZÁR BE AZ ORSZÁGBAN, A TENDENCIA FEL FOG GYORSULNI
A lap emlékeztet, hogy egyébként is több ezer kiskereskedelmi üzlet zár be évente Magyarországon, ezt a tendenciát gyorsíthatják fel 2022 baljós eseményei. A kisboltoknak már az is komoly gondot okozott, hogy az év elején 20%-kal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum; a nagyobb láncoknak ez nem volt probléma, hiszen ők jellemzően ennél érdemben magasabb bérért foglalkoztatják a dolgozókat. Az árstopok szintén a kisebb boltosok életét nehezítik: ők kevesebb termékre tudják szétteríteni a veszteséget, mint a nagyok, ráadásul gyenge az alkupozíciójuk a beszállítókkal szemben. A számos költségemelő tényező és a termelői/beszerzési árak újabb, robbanásszerű növekedése miatt már így is olyan drágák lettek, hogy egyre kevésbé szívesen térnek be az emberek hozzájuk.
AZ INFLÁCIÓ ELVITTE A BÉREMELÉSEK NAGY RÉSZÉT
Az év első felében még nem volt gond, de azt lehetett látni, hogy hamarosan eljön az igazság pillanata. A béremelések, a 13. havi nyugdíj, az szja-visszatérítés növelte a vásárlóerőt, ám az infláció mostanra olyan magassá vált, hogy a béremelések nagy részét elvitte. Az egyszeri juttatásokat pedig elköltötték az emberek. Vagyis amíg az év első felében könnyebben növelték az árakat a boltok, hiszen erős volt a kereslet, addig most már jóval nehezebb a helyzet. A forgalom ugyanis volumenében ezekben a hónapokban már jelentős mértékben csökkenhet sok boltban. Ez nem is csoda, hiszen a júliusi infláció 13,7%-os volt, augusztusban már ennél 1-2%-ponttal magasabb lehet, miközben az élelmiszerek áremelkedése meghaladhatja a 30%-ot. „A vásárlók a diszkontokat részesítik előnyben a drasztikus áremelések miatt, miközben a többi bolt forgalma, különösen a kisboltoké, csökken” – mondta a kiskereskedelemre rálátó forrás.
Ebben a helyzetben éri újabb költségsokk a kiskereskedelmet a rezsiköltségek drasztikus emelkedése miatt. Van olyan ABC, ahol a szolgáltató 8-10-szeresére emelte az áram árát, de a 4-5-szörös árak mindennaposak. Ezek kigazdálkodhatatlan költségemelkedést jelentenek a vállalkozásoknak, amit az árak további, jelentős emeléséből nem lehet behozni. A kisboltosok ráadásul tartanak attól, hogy még több vásárlót veszítenek el azzal, ha emelik az árakat.
Forrás: Portfolio
