Szegeden járt Hankó Balázs, aki szerint versenyképesebbé, rugalmasabbá vált az új felsőoktatási felvételi rendszer

Az új felsőoktatási felvételi rendszer versenyképesebbé, rugalmasabbá vált, és hozzájárul az intézményi és a hallgatói autonómia kiteljesedéséhez – jelentette ki a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár Szegeden.

Hankó Balázs a Szegedi Tudományegyetemen tartott előadásában azt mondta, az új felvételi rendszer megőrzi a korábbi előnyeit, nagyobb döntési szabadságot ad az intézményeknek, a leendő hallgatóknak pedig jobb tájékozódási lehetőséget nyújt, segít, hogy megtalálják a számukra megfelelő képzést.

A HATÁRIDŐK NEM MÓDOSULNAK

Kiemelte, a felvételi rendszer átalakítására azért volt szükség, mert a hallgatók kétharmada már modellváltó egyetemre, további 30 ezer diák pedig egyházi fenntartású intézménybe jár. Az eddigi felvételi rendszer a jellemzően állami fenntartású intézményekre volt kialakítva – közölte. A helyettes államtitkár kifejtette, nem változik, hogy az átlagosan százezer jelentkező felvételi eljárását az Oktatási Hivatal koordinálja, s nem módosulnak a felvételi határidők sem. Decemberben jelenik meg a felvételi tájékoztató, február 15-ig kell jelentkezni, és a nyári ponthúzás időpontja is marad.

A leendő hallgatók továbbra is hat-hat állami, illetve önköltséges képzésre adhatnak be jelentkezést. Újdonság azonban, hogy 2023-tól a dokumentumokat csak elektronikusan lehet benyújtani.

TÖBBLETPONT ADHATÓ A TARTALÉKOS KATONAI SZOLGÁLATÉRT

Hankó Balázs megjegyezte, 2024-től a felvételizők a jelentkezés sorrendjén túlmenően változtathatnak telephelyek között is. A jövőben is mindig a jelentkező számára legkedvezőbb pontszámítási módszert kell alkalmazni. Továbbra is többletpont adható az önkéntes tartalékos katonai szolgálatért – mondta. Közölte, a 2023-as felvételi eljárás során csak a jelentkezők számára kedvező változások lépnek hatályba. A minimumponthatárok alkalmazása a jelenlegieknél csak kedvezőbb lehet, és az intézmény eltekinthet az emelt szintű érettségi kötelezettségétől is – ismertette a helyettes államtitkár.

NEM VÁLTOZIK AZ 500 PONTOS MEGSZOKOTT RENDSZER

Kitért arra: 2024-ben sem változik az 500 pontos megszokott rendszer. A jelentkezők 100 pontot a tanulmányi eredményeik alapján kapnak, 100 pontot az alapvető érettségi tantárgyakból, 200 pontot a felvételire választott érettségi tárgyak vizsgaeredményeiből számítanak. Az emelt szintű érettségin elért egy százalék egy pontnak, a középszintűn elért százalék 0,67 felvételi pontnak számít majd – tudatta a politikus. Az intézmények az adott képzési terület, szak követelményeinek megfelelően maguk határozhatják meg 100 többletpont megszerzésének szabályait. Így előírhatnak szóbeli vagy írásbeli vizsgát, díjazhatják az idegen nyelv ismeretét, az emelt szintű érettségi teljesítését, a felvételi előkészítőkön való részvételt vagy figyelembe vehetnek esélyegyenlőségi szempontokat is – mondta Hankó Balázs.

FONTOS SZEMPONT AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ELŐSEGÍTÉSE

Gellén Klára, az SZTE oktatási rektorhelyettese kifejtette, az intézmény a többletpontok meghatározása során a kiválóság értékelésére, az esélyegyenlőség erősítésére és a kiszámíthatóságra helyezte a hangsúlyt. Az SZTE-n az intézményi pontok rendszere lehetővé teszi, hogy minden jelentkező a számára legkedvezőbb felvételi pontot szerezhesse meg élethelyzetének, tudásának, korábbi teljesítményének elismeréseként. A kiválóság és a tehetség elismeréseként sok országos és az SZTE által szervezett versenyen elért eredményért jár pluszpont – ráadásul több mint korábban -, ezzel is ösztönzik a jelentkezőket a tudatos felkészülésre. Több verseny, például az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) esetében a részvétel is pontot ér. A nyelvvizsgáért szintén több pluszpont szerezhető. Az egyetemre való felkészülést is díjazzák, pluszpontokat szerezhetnek, akik sikeresen részt vesznek az SZTE Junior Akadémia jelenléti vagy online programjain – tudatta a professzor.