Mozgolódik a Mauna Loa: vajon ki fog törni a világ legnagyobb vulkánja? Az SZTE vulkanológusa elárulta
A Mauna Loa továbbra is a fokozott nyugtalanság állapotában van, amit az erősödő földrengési aktivitás és a csúcs felboltozódása is jelez. Az Amerikai Földtani Szolgálat (USGS) hivatalos közleményére hivatkozva, több nemzetközi és hazai médium is tényként közölte a közelgő vulkánkitörést. De, vajon tényleg kitörhet a Mauna Loa? Ha igen, mikor és hogyan? A Szegedi Tudományegyetem vulkanológusa, Dr. Pál-Molnár Elemér adott tudományos válaszokat ezekre a kérdésekre.
Az 1843-as első jól dokumentált kitörés óta 33 alkalommal tört ki a Hawaii-szigeteken működő vulkán, a Mauna Loa. Az utolsó kitörés 1984-ben volt. A tűzhányó tengerszint feletti magassága is imponáló, 4170 méter, ez azonban csak töredéke a teljes méretének. Arról, hogy ez a vukán most tényleg kitörhet-e Dr. Pál-Molnár Elemért az SZTE kérdezte. Mint mondta, a Mauna Loa teljes magassága körülbelül 17 kilométer, ezzel pedig a világ legnagyobb vulkánja.
A CSÚCSTERÜLETET MÁR LEZÁRTÁK
Az SZTE szerint ezzel kapcsolatban az egyik legmegbízhatóbb forrást az Amerikai Földtani Szolgálat adja, amelynek jelentésében az áll, hogy “a Mauna Loa nem tör ki, és jelenleg nincsenek jelei egy közelgő kitörésnek”, de hozzátették, hogy “továbbra is a fokozott nyugtalanság állapotában van, amit a fokozott földrengési aktivitás és a csúcs felfúvódása jelez”. A Hawaii Volcano Observatory szerint, a vulkán aktivitása a nyár eleje óta fokozódik. A földrengési aktivitás a napi 5-10 földrengésről napi 10-20-ra emelkedett júliusban és augusztusban, az USGS szerint. A közelmúltban pedig elérte a napi 40-50 földrengést. A napi 100-nál több földrengéses csúcsértékeket, szeptember 23-án és szeptember 29-én regisztrálták. Nincs jele kitörésnek, de a vulkán területén található park a héten a Twitter-fiókján közzétett egy képet a vulkánról, és közölte, hogy a csúcsterületet “elővigyázatosságból” lezárják a túrázók elől.
NEM ZÁRHATÓ KI A KÖZELJÖVŐBEN LESZ EGY OLYAN KITÖRÉS, AMELY KISEBB MENNYISÉGŰ, GYORSAN MOZGÓ LÁVAFOLYAM FELSZÍNRE KERÜLÉSÉVEL JÁRHAT
“Az USGS szerint a jelenlegi fokozódó tevékenységet a magma újbóli beáramlása okozza 3-5 kilométerrel a vulkán alatt. Az aktivitás jelenlegi növekedése nem utal arra, hogy a kitörésig való előrehaladás biztos lenne, és nincs arra utaló jel, hogy a kitörés küszöbön állna. Az elmúlt mintegy másfél évszázados megfigyelés és a kutatások alapján nem zárható ki a közeljövőben egy olyan kitörés, amely kisebb mennyiségű, ám gyorsan mozgó lávafolyam felszínre kerülésével is járhat. Erre az elmúlt évtizedekben is volt példa. Az illetékes hatóságok ezzel kapcsolatban már elrendelték a csúcsrégió látogatási tilalmát és a szükséges óvintézkedéseket is megtették. Hawaiin rendkívül jól szervezett a tájékoztatás és a prevenció is a vulkáni tevékenységekkel kapcsolatban” – mondta el az SZTE vulkanológusa, Dr. Pál-Molnár Elemér. Az elmúlt évszázadban tapasztalt hawaii kitörések általában terjedelmes, gyorsan mozgó lávafolyamokat hoztak létre, amelyek hatással voltak a sziget keleti és nyugati oldalán lévő közösségekre és a régióban található nemzeti parkokra is. Az államban két nemzeti park is található: Hawai’i Vulkánok Nemzeti Parkja és a Haleakalā Nemzeti Park, amely Maui szigetén található.
A MAUNA LOA JELENLEGI NYUGTALANSÁGI EPIZÓDJA 2014-BEN KEZDŐDÖTT
A SZTE azt is írja, hogy a Mauna Loa utolsó kitörése 1984-ben történt, és a vulkánra jellemző stílusban kezdődött. 1984. március 24-én 22:55-kor a Mauna Loa alatt a földrengések üteme gyorsulni kezdett. Míg a földrengések aránya már akkor is a normálisnál magasabb volt, hamarosan percenként 2-3 földrengésre emelkedett. Este fél 12-re erős szeizmikus rengések kezdődtek, ami azt jelezte, hogy a magma a föld alatt mozog és közeledik a felszínhez. A kitörés március 25-én hajnali fél kettőkor kezdődött a Mauna Loa csúcsán. Az 1984-es kitöréshez vezető szélsőséges nyugtalanság gyors kezdete jellemző az elmúlt két évszázadban megfigyelt Mauna Loa kitörésekre. A Mauna Loa jelenlegi nyugtalansági epizódja 2014 végén kezdődött a felfúvódásos deformáció és a szeizmicitás mértékének növekedésével. Ezek az arányok 2017-2018-ban csökkentek, de 2019-ben ismét növekedni kezdtek, és azóta valamelyest stabilak maradtak, a földrengések aránya körülbelül napi 20 földrengés volt. Egy észrevehető szeizmikus raj 2021. január végétől április közepéig tartott.
A KÁRPÁT-MEDENCE IS BŐVELKEDIK TANULMÁNYOZHATÓ VULKÁNI HATÁSOKKAL
A Kárpátok és a Kárpát-medence is bővelkedik olyan földtani szerkezeti egységekben, ahol tanulmányozható az évezredekkel vagy évmilliókkal ezelőtti vulkánok hatása, mivel ezeknek a kőzeteknek egy része, a tektonikai mozgásoknak köszönhetően, a felszínre kerültek. “Az Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszéken működő „Vulcano” Kőzettani és Geokémiai Kutatócsoport egyrészt az Alföld aljzatában lévő, Szeged alatt is megtalálható, magmás testeket (amelyek a perm időszakban képződtek, 260-270 millió évvel ezelőtt), másrészt a Ditrói Alkáli Masszívum felszínen lévő, triász időszaki fosszilis magmatározó folyamatait vizsgálja. A múltbéli magmás események pontos ismerete kulcs a jelen vulkáni (magmás) folyamatok, a lehetséges vulkáni kitörések természetének megértésében” – zárta gondolatait Dr. Pál-Molnár Elemér, a kutatócsoport vezetője.
