A szegénység csökkenése mellett nőtt a háztartások jövedelme és fogyasztása tavaly – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az MTI-vel. A magyar háztartások életszínvonaláról szóló összefoglalójuk ismertetésében azt írják, hogy az egy főre eső éves bruttó jövedelem 8,5 százalékos emelkedéssel 2 millió forintra nőtt, a reáljövedelem-növekedés 3,4 százalék volt tavaly.
A KSH szerint tavaly a relatív jövedelmi szegénységi arány 12,6 százalékról 12,2 százalékra, a nagyon alacsony munkaintenzitás mutatója pedig 5,3-ről 4,9 százalékra mérséklődött, miközben a súlyos anyagi és szociális deprivációban való érintettség 10,2 százalékon stagnált. A szegénységi és kirekesztődési mutató 19,4 százalékkal már 2020-ban is kedvezőbb volt az uniós átlagnál, amely akkor 21,7 százalékon állt – tették hozzá (az uniós átlagjövedelmekhez mérve kevésbé kedvezők a számok).
A LEGVAGYONOSABBAK A KÉT FELNŐTTBŐL ÉS KÉT GYERMEKBŐL ÁLLÓ HÁZTARTÁSOK VOLTAK
A hivatal szerint mindezek mellett az egy főre eső éves bruttó jövedelem 8,5 százalékos emelkedéssel kétmillió forintra nőtt tavaly, miközben a reáljövedelem-növekedés 3,4 százalék volt. Emlékeztettek arra is, hogy 2015 és 2021 között a háztartások egy főre jutó nettó jövedelme reálértéken 40,7 százalékkal emelkedett. Az egy főre jutó összes személyes célú éves kiadás – 8,4 százalékkal emelkedve – 1,483 millió forintra nőtt, reálértéken számolva 3,1 százalékra bővült. A háztartástípusok közül az egyedülállók jövedelme volt a legmagasabb, de a legvagyonosabbak a két felnőttből és két gyermekből álló háztartások voltak, a fogyasztási kiadások pedig a települések méretével arányosan nőttek. Az alföldi és észak-magyarországi térségek évek óta erőteljes ütemben zárkóznak föl az átlaghoz – írta a KSH.
Egy hozzászólás