Újabb rekord dőlt meg: 21,1 százalék volt az infláció októberben, az élelmiszerek ára 40 százalékkal emelkedett

A KSH friss adataiból kiderült, hogy 21,1 százalék volt az infláció októberben, ami újabb több mint két évtizedes rekordot jelent, legutóbb a rendszerváltás után volt ilyen nagy a drágulás üteme. Az egy évvel korábbi értékekhez képest októberben az élelmiszerek és a háztartási energia ára növekedett a leginkább. A szeptemberi, 20,1 százalékos dráguláshoz képest ez újabb ugrás, ami azért nagy szó, mert tavaly ősszel már javában beindult az infláció, azaz most már az eleve megnőtt árakhoz mérik a több mint 20 százalékos különbséget – írja a Telex.

2021 októberéhez viszonyítva rekord magas inflációt mértek: 21,1 százalékot – jött ki a friss adatokkal szerdán reggel a KSH. Részletesen is lebontották az áremelkedést: eszerint az élelmiszerek ára 40 százalékkal emelkedett.

A súlyozott értéken túl egészen hajmeresztő ugrások is vannak az árakban:

• ilyen például a tojásé, ami 87,9 százalékkal,
• a kenyéré, ami 81,4 százalékkal,
• a tejtermékeké, amik 75,4 százalékkal,
• a sajté, ami 74,7 százalékkal
• vagy a vaj és vajkrémé, ami 71,6 százalékkal emelkedett,
• a száraztészta ára 58,6 százalékkal,
• a margariné 58 százalékkal,
• a péksütemények ára 54,7,
• az édesipari lisztesárué pedig 53,4 százalékkal emelkedett az előző év októberi adatokhoz képest,
• de kiderült, hogy a legkevésbé a cukor (11,8 százalék)
• és az étolaj (4,4 százalék) emelkedett – ezek amúgy hatósági áras termékek.

A háztartási energia 64,4 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121, a tűzifáé 57,7, a palackos gázé 51,1, az elektromos energiáé 28,6 százalékkal nőtt.

A TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKEK IS DRÁGULTAK

A Telex azt is kiemelte, hogy a tartós fogyasztási cikkek ára is emelkedett, de nem annyit, mint az élelmiszereké: átlagosan 14,9 százalékkal kerülnek többe. Ezen belül:

• az új autóékért 22,5,
• a konyha- és egyéb bútorokért 19,7,
• a szobabútorokért 19,1 százalékkal kellett többet fizetni,
• a szeszes italok, dohányáruk átlagosan 12,8, ezen belül a szeszes italok 17,7 százalékkal drágultak,
• az állateledelek ára is nagyon nagyot nőtt, 46,9 százalékkal drágult,
• a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 29,4,
• a háztartási fogyóanyagoké 29,0,
• a mosó- és tisztítószereké 27,3,
• a testápolási cikkeké 26 százalékkal lett magasabb.

A szolgáltatások díja 8,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 27,4, a lakásjavítás és -karbantartás 23,8, a járműjavítás és -karbantartás 21,3, a sport- és múzeumi belépők 19,4, a lakbér 13,1 százalékkal került többe.

EGY HÓNAP ALATT 2 SZÁZALÉKOT EMELKEDTEK AZ ÁRAK

A portál szerint egy hónap alatt is sokat változtak az árak, átlagosan 2 százalékot emelkedtek. Az előző havi átlaghoz képest is kiemelkedő az élelmiszerek drágulása, ami átlagosan 4,3 százalékos volt. Ezt jócskán meghaladja a tojás áremelkedése, ami 24,1 százalék volt egy hónap alatt. Az édesipari lisztesáru 9,8, a tejtermékek 6,5, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) és a sajt egyaránt 6,2, a kenyér 6,1, a vaj és vajkrém 5,6, a péksütemények 5,8 százalékkal kerültek többe. A háztartási energia ára 1,6 százalékkal nőtt, ezen belül a tűzifa 11,3, a palackos gáz 4,2 százalékkal drágult egy hónap alatt. Ennél nagyobbat ugrott a háztartási fogyóanyagok ára:

• ez 5,1 százakkal emelkedett,
• míg a mosó- és tisztítószerek 3,6,
• az állateledelek 3,4,
• a testápolási cikkek 3,2 százalékkal kerültek többe,
• a szolgáltatások ára átlagosan 0,5 százalékkal nőtt,
• ezen belül a sport- és múzeumi belépők, valamint a testápolási szolgáltatások egyaránt 2,0,
• a lakásjavítás és -karbantartás 1,7 százalékkal drágult.

Januártól októberig a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 12,7, a nyugdíjas háztartások körében 13,0 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.

Az infláció kialakulásának számos oka van, ezek közül az első a Covid miatt bevezetett lezárások utáni gyors világgazdasági újraindulás volt. Ezt követte aztán idén februártól a háború, majd nyáron az aszály, de nem elhanyagolható a kormány felelőssége sem: csak februárban több mint ezerötszázmilliárd forinttal költekeztek túl, jelentősen pörgetve a fogyasztást, ezzel pedig az árakat is.

MÉGÉLHETÉSI VÁLSÁG FENYEGET

A Telex szerint az infláció miatt a fizetések és a nyugdíjak folyamatosan veszítenek az értékükből, ami miatt a dolgozók többsége béremelést próbál elérni a munkaadójánál. Ez vezet az úgynevezett ár-bér spirál kialakulásához, azaz a magasabb árak magasabb fizetésekhez, azok pedig megint csak magasabb árakhoz fognak vezetni. Ez Magyarországon már kialakulófélben van, az augusztusi adatok szerint a bérek még körülbelül olyan mértékben emelkedtek, amennyire az árak. Azoknak viszont, akiknek nem emeltek jelentősen a fizetésén vagy a nyugdíján az elmúlt egy évben, tényleg kevesebbet ér a jövedelme, mint 2021-ben. Ennek komoly szociális hatásai vannak: sokakat fenyeget elszegényedés, egyre többeknek okoz gondot akár a megfelelő mennyiségű élelmiszer megvásárlása. Sokatmondó, hogy budapesti ételosztásokon idén ősszel a hajléktalanok mellett elkezdtek megjelenni olyan kisnyugdíjasok, akik korábban probléma nélkül be tudtak vásárolni maguknak.

ÁRSAPKÁT KAP A TOJÁS ÉS A BURGONYA

Némi jó is csepegett azért mára: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő Kormányinfót tartott ma, ahol bejelentették, hogy ársapkát kap a tojás és a burgonya. Mint kiemelték: a friss tojás és az étkezési burgonya esetében az üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység vagy csomagküldés esetén a bruttó kiskereskedelmi ár a 2022. szeptember 30. napján alkalmazott árnál nem lehet magasabb.