“Gyors volt a karácsony” – írta Krisztián, aki a Csaba utcában kapta lencsevégre a cikkünkben szereplő, a karrierjét extrém gyors módon befejező szegedi karácsonyfát. Hogy mi lehetett a gyors bontás oka, nem tudjuk, mi elsőre
- egy házastársi csetepatéra,
- egy előre hozott vízkeresztre,
- vagy esetleg egy “Feri, hang vagy ledobni a fát a harmadikról” challenge-re tippeltünk.
VÍZKERESZT, VAGY AMIT AKARTOK
A karácsonyfát tradicionálisan vízkeresztkor, január 6-án szokás levinni, de ez a szokás csakis a XIX. század közepétől terjedt el. Előtte Gyertyaszentelő Boldogasszony napjáig, február másodikáig tartották meg a díszeket.
A hagyomány szerint se előtte, se utána nem stimmel a fa-levitel:
- ha vízkereszt éjjelén még fent vannak a díszek, akkor egész évben úgy kell maradniuk,
- ha pedig korábban bontjuk le a fát, pechesek leszünk a következő évben.
A fent leírtak eredete a pogány kultúrákból (is) eredeztethető, anno úgy vélték ugyanis, hogy az örökzöldekben áldást hozó jó szellemek lakoznak, amit a fény (azaz a napforduló és az új év) győzedelmeskedésével vissza kell adni a természetnek, hogy a nyárra jó termést hozzanak.
Apropó, január 6. Ezen a napon érkeztek meg Betlehembe a napkeleti bölcsek, akiket egy csillag vezetett el a kis Jézushoz. Innen a fa tetején lévő csillagdísz, ami a betlehemi csillagot jelképezi. Ha korábban bontják le a fát, akkor a bölcsek elvesztik iránymutatójukat, megérkezésük után azonban már nem volt rá szükségük.
Így esik hát január hatodikára, vízkeresztre a karácsonyfa lebontásának ideje és veszi kezdetét a farsangi időszak, mely egészen húsvétig tart.
MÉG TÖBB KARÁCSONY, MÉG TÖBB SZEGED365
Ha már a fánál és a karácsonynál tartunk, van még 1-2 témába vágó cikkünk vasárnap estére, mutatjuk is őket:
Egy hozzászólás