Az egészségügy tématerületéhez tartozó álhírek elleni küzdelem élére álltak az SZTE nyelvészkutatói és informatikusai

Életet menthet az a humán és automatikus álhírfelismerő rendszer, amelynek a kidolgozását elkezdhetik az SZTE, mint konzorciumvezető által irányított program résztvevői – közölte az egyetem a hivatalos honlapján. A tudományelméleti megalapozástól kezdve az alkalmazáson át, az innovációig terjedő projektről a vezető kutató, Németh T. Enikő akadémikus, az SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszékét vezető professzor mesélt.

“Amikor a Covid19-járvány kitört, már nem mint nyelvész, hanem mint olvasó szembesültem azzal, hogy ömlenek ránk az álhírek a pandémiával kapcsolatban. Ekkoriban indítottunk el egy hallgatói kutatócsoportot. A fiatalok kezdeményezésére kezdtük el vizsgálni, hogy milyen az álhírek természete. Azt igyekeztünk kideríteni, hogy ezeket az álhíreket, az áltudományos szövegeket milyen jellemzők alapján lehet felismerni. Az ötlet egybeesett a Dugonics Társaság kezdeményezésével, „A vírus és a város” című ismeretterjesztő sorozattal. A járvány elleni küzdelem élvonalába tartozó szakemberek közül – többek között – Karikó Katalinnal, Röst Gergellyel, Hegyi Péterrel, Boldogkői Zsolttal szervezett a társaság beszélgetéseket, előadásokat. Az SZTE professzoraival beszélgetve is felvetődött az álhírek problémaköre. A kutatáshoz szükséges források megszerzése érdekében pályáztunk például a Szegedi Tudományegyetem Proof of Concept Alapjára, sikertelenül. De ez nem szegte kedvünket: szabadidőnkben, önkéntesként folytattuk a munkát” – emelte ki Németh T. Enikő.

AZ EU IS LÉTREHOZOTT EGY SZAKÉRTŐKBŐL ÁLLÓ BIZOTTSÁGOT

Az akadémikus szerint az álhír definiálása nehéz: “a nyomtatott sajtótermékeken kívül a különböző médiafelületeket is ellepték az álhírek a Covid19-járvány idején. Ugyanakkor az utóbbi öt évben a nemzetközi nyelvészeti szakirodalomban is megnőtt a dezinformációval, a manipulálással, az álhírekkel kapcsolatos publikációk száma. Sőt: 2018-ban az Európai Unió is létrehozott egy szakértőkből álló bizottságot a dezinformáció, s ezen belül az álhírek elleni fellépés hatásosságát erősítve” – mondta, majd azt is kiemelte, hogy az Akadémia küldetésnyilatkozatának és Freund Tamás elnöki programjának része az áltudományok elleni fellépés. “Ennek jegyében Kertész András akadémikussal együtt felkerestük az MTA elnökét, Freund Tamást, és felajánlottuk kutatói potenciálunkat az Akadémia álhírek elleni tevékenységéhez” – hangsúlyozta Németh T. Enikő.

AZ EGÉSZSÉGÜGY TÉMATERÜLETÉRE TARTOZÓ ÁLHÍREKRE KONCENTRÁLNAK

Mint kiderült, három nagy nemzeti kutatási programot indított el a Magyar Tudományos Akadémia. Ezek közül az egyik a „Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program”, amelynek a kidolgozására Hoffmann István akadémikus, Németh T. Enikő akadémikus és Prószéky Gábor, az MTA doktora kapott elnöki felkérést. A négy alprogramból álló tervnek a megvalósítására összesen közel 980 millió forint támogatást nyújt az MTA. A magyar nyelv műveléséért létrehozott új akadémiai program 4. alprogramjának témája az „Álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása” címet kapta. Az ezt megvalósító konzorcium munkájának a támogatására összesen 200.000.000 forintot szán az MTA. A konzorcium vezetője a Szegedi Tudományegyetem, az együttműködő partner a Debreceni Egyetem. Németh T. Enikő szerint informatikusok és nyelvészek alkotják a csapatot: “érett kutatók, posztdoktorok, PhD-hallgatók, de a kutatás iránt érdeklődő, a graduális képzésnél tartó egyetemisták is bekapcsolódnak a program megvalósításába. Célom, hogy a nyelvészeti kutatás csínját-bínját így, munka közben adják át egymásnak a különböző generációk tagjai. A fiatalok éleslátása és az aktuális problémák iránti érzékenysége mellett az is a csapat hasznára válik, hogy az egyetemisták otthonosan mozognak a legújabb technikai vívmányok és a hírek világában. Az interneten terjedő, ezen belül az egészségügy tématerületére tartozó álhírekre koncentrálunk.”

CSODASZERŰ GYÓGYULÁST ÍGÉRŐ KURUZSLÓK

Az egyetem által készített interjúból az is kiderült, hogy társadalmi szintű probléma, hogy a csodaszerű „gyógyulást” ígérő kuruzslók miatt sokan elutasítják az evidenciaalapú orvoslást. Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet felismerni ezeket az álhíreket, az áltudományos szövegeket az akadémikus azt mondta, hogy az áltudományok hirdetői erőteljes manipulációval akarják rávenni az olvasókat arra, hogy bizonyos termékeket megvásároljanak, vagy bizonyos konspirációs teóriák híveivé váljanak. “Olyan nyelvi és nyelvhasználati jegyek jellemzik ezeket a szövegeket, amelyekkel a valódi tudományos eredményt ismertető cikkek vagy hírek nem rendelkeznek. Például a felszólító módok, a tényállító igék túlzó használata, vagy a félelemkeltő kifejezések hangsúlyozása jellemző az álhírekre. Tehát mi nem csupán a szókészletet, hanem a grammatikai és pragmatikai eszközöket is vizsgáljuk.”

FELLÉPNEK AZ ÁLHÍREK ELLEN

Mindezek mellett a most induló, és 2026 novemberében záruló programról Németh T. Enikő elmondta, hogy “egyedülálló abból a szempontból, hogy a tudományelméleti megalapozástól kezdve az alkalmazáson és eszközfejlesztésen át az innovációig terjed. Az álhír fogalmának tudományelméleti megalapozása mellett edukációs célunk, hogy kidolgozzunk egy humán álhírfelismerési eljárást, amely segíti az embereket, hogy felismerhessék az álhíreket és az áltudományos zagyvaságokat. A szociálpszichológiai vizsgálatok szerint az emberek az álhíreknek a 60-70 százalékáról meg tudják állapítani, hogy az információk valótlanok vagy túlzók. Ennél a felismerési aránynál jóval nagyobb, a 100 százalékhoz közeli lesz – reményeink szerint – a mesterséges intelligencia bevonásával készülő automatikus álhírfelismerési arány. A program eredményeként humán útmutatót alakítunk ki. Továbbá: automatikus eszközöket is fejlesztünk, amelyekkel az ellenőrzött szövegeken belül kimutatjuk majd azokat az elemeket, amelyek az álhíreket jellemzik. A nyelvészeti módszerekkel feltárt konteót vagy manipulatív termékismertetőt egészségügyi szakmai ellenőrzés követi. Ez meggyőző eljárást, gyakorlati alkalmazást eredményez. A munkánk iránt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet is érdeklődik” – tette hozzá.