Lemerészkedtek a szegedi régészek a felsővárosi altemplomba, több mint 300 éves kriptákat találtak

Kevés olyan izgalmas dolog van, mint leereszkedni egy kriptákkal teli, elfeledett altemplomba, legalábbis régész szemmel – írja a Móra Ferenc Múzeum Régészeti Osztályának a közösségi oldalán, ahol kiderült, hogy a helyi régészeknek most mégis lehetőségük nyílt erre 2022-ben, a felsővárosi Szent Miklós Plébániatemplom alá kukkantottak be a szakemberek.

Mint kiemelték, természetesen nem véletlenül botlottak bele az altemplomba, hiszen a történet valójában 2011-ben indult, amikor az 1754-1767 között épült, barokk stílusú Szeged-felsővárosi Szent Miklós Plébániatemplom felújítási munkálatait tervezték. Hogy a templomnak valaha altemploma is volt, melyet az 1879-es “nagyárvíz” után zártak le végleg, azt írott források bizonyították, emellett a ferences rendi szerzeteseknek és az egyházközség tagjainak még tudomásuk volt a hajdani lejáratok helyéről.

2012-BEN TÖRTÉK ÁT A PADLÓT

A posztból kiderült, hogy az altemplom létét a kétezres évek elején a templom padlóján támadt repedés is alátámasztotta, mely alatt egy jókora üreg volt sejthető. 2012 szeptemberében hosszas előkészítés és számos vizsgálat után áttörték a padlót a templombelsőben, és utat nyitottak az akkor több mint százharminc éve lezárt altemplomba. Itt a helyszíni felmérések szerint 63 épített sírhelyet találtak, melyből 39 érintetlennek bizonyult. A zárt kripták némelyikén jól olvasható feliratok látszódtak – több esetben csak sejteni lehetett őket –, a legkorábbi kiolvasható dátum 1751 volt, míg a legkésőbbiek közvetlenül az árvíz előttről származtak. Világossá vált, hogy az altemplom bejárható része nem húzódik be a szentély alá, ami annak fényében volt különösen érdekes, hogy a szerzetesek emlékezete szerint az egyik lejárat az oltár mögött helyezkedett el, így elképzelhetőnek látszott, hogy további, lezárt traktusok is rejtőzhetnek még a templom alatt. A felújítási munkálatok – ezzel együtt a további kutatások is – 2012-ben végül elmaradtak.

BEJÁRTÁK A KÍSÉRTETIES HELYET

A szegedi régészeket ennek ellenére ellenére nem hagyták nyugodni a föld alatt rejtező kripták, így hála az egyház támogatásának, roncsolásos kutatási engedélyt kértek, hogy felmérhessék a kripták állapotát, majd tavaly szeptemberben – szinte napra pontosan a padló tíz évvel ezelőtti feltörése után – ők is leereszkedhettek az altemplomba. Fejlámpákkal és zseblámpákkal felszerelkezve járták be a kísérteties hangulatú hely ágait, a lámpák fényében betűzgetve a kripták feliratait.

A kutatás menetéről és eredményeiről egy következő posztban fognak beszámolni.