Ma este kerül a legközelebb a Földhöz az az üstökös, amit legutóbb a neandervölgyi emberek láthattak

Február elsején közelíti meg leginkább Földünket az az üstökös, amely 50 ezer évvel ezelőtt tűnt fel legutóbb bolygónk égboltján. A C/2022 E3 (ZTF)-üstököst 2022-ben észlelték először, azóta már elhagyta napközelpontját. A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének geográfusai szerint nem kell tartanunk tőle, viszont számos érdekességet érdemes megismerni a jelenséggel kapcsolatban – írja az egyetem honlapján.

Az üstökösök olyan égitestek, melyek a Naprendszer pereméről érkeznek, a nap és az óriásbolygók gravitációs tere miatt közelednek a Napunk felé. Néhány száz métertől, akár 10-30 kilométeres átmérőig terjedő magjuk leginkább kőzettörmelékkel teleszórt piszkos hógolyóhoz hasonlítható, mely a Nap közelébe érve por és gázfelhőt (az úgynevezett kómát, illetve hosszú elnyúlt csóvát) bocsát ki magából. Az üstökösök csóvája mindig a Nappal ellentétes oldalukon alakul ki a Napból érkező részecskesugárzás (napszél) hatására.

NEM JELENTENEK VESZÉLYT A FÖLDRE

“Az üstökösök megjelenése a csillagos égbolton sok ezer éven át babonás félelemmel töltötte el az embereket. Sokáig baljós égi jelnek tartották az üstökösök feltűnését, járványokat, királyok bukását, pusztító háborúkat jövendöltek a csillagjósok, asztrológusok egy-egy ilyen “égi jel” megjelenésekor. A modern tudomány már jól ismeri az üstökösök mozgását, Kepler törvényei és a newtoni fizika révén könnyen és gyorsan ki tudják számítani mozgásukat, illetve hogy várhatóan mikor (hány száz vagy hány ezer év múlva) lesznek ismét láthatóak. Az üstökösök kutatása sok új felfedezéshez segítette a modern kor természettudósait. Mozgásuk tanulmányozása révén sikerült megcáfolni olyan, több mint ezer éves dogmákat, mint a változatlan égbolt, vagy a geocentrikus világkép. Mivel az üstökösök magja minden napközelpont elérésekor jelentősen csökken, ezért az életútjuk végén szétesnek, és a világűrben keringő, kőzetdarabokká, meteoridokká válnak. A kő, illetve vas meteoritok tanulmányozása hozzásegíti a geológusokat Földünk belső szerkezetének, illetve a Naprendszer történetének megismeréséhez. Korszerű számítógépekkel nagyon korán ki lehet számolni a meteoridok pályáit, ezért ezek sem jelentenek veszélyt Földünkre” – mondta Dr. Szilassi Péter, az SZTE TTIK Földrajz és Földtudományi Intézetének egyetemi docense.

50 EZER ÉVET KELL VÁRNUNK A KÖVETKEZŐ VISSZATÉRÉSRE

A magyarországi égbolton mostanában látható C/2022 E3 (ZTF)-üstököst 2022-ben észlelték először és 50 000 évet kell várnunk következő visszatérésére. A zöldes fényben derengő üstökös egész éjszakás láthatóságával és várhatóan 4,5 magnitúdós fényességével Magyarországról is látható lesz. Szabad szemmel épphogy látszani fog. Annak lesz esélye megpillantani, aki egyrészt közvilágítástól távoli helyen van, megfelelően sötét égbolt alatt, másrészt tudja, hogy hol van az üstökös. Ez egyébként elég könnyen megtalálható lesz, ugyanis a Kis és Nagy-Göncölszekér csillagkép között fog nagyjából elhaladni. Tartanunk nem kell tőle, viszont akár egy színházi távcsővel is meg tudjuk csodálni – írja az egyetem honlapján. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán egyébként több területen is tudományos alapossággal vizsgálják az üstökösök és meteorok mozgását, és hatását a Földre. Az SZTE TTIK Fizikai Intézetben Magyarországon is egyedülálló csillagászati kutatás és képzés zajlik, a Földrajzi és Földtudományi Intézetében pedig számos érdekes aspektusát vizsgálják a korábbi üstökösök és meteoritok bolygókra gyakorolt hatásának, valamint elemzik a Földre hullott meteoritok kőzettani és geokémiai jellemzőit.