Szerbiának folytatnia kell a tárgyalásokat Koszovóval a kapcsolatok normalizálásáról, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekedhessen, jelentette ki Aleksandar Vučić elnök csütörtökön a parlamentben – írja a Reuters hozzátéve, hogy ezután dulakodás tört ki az ülésteremben a legújabb nemzetközi béketerv megvitatása közben.
“Az uniós tagság létfontosságú érdekünk. Szövetségesek nélkül nem lehet működni” – idézte a szerb elnök határozott állásfoglalását a nemzetközi hírügynökség. Vučić bevezető szavai után a tervet elutasító ellenzéki képviselők dulakodni kezdtek a kormánypárti képviselőkkel, ami miatt a biztonsági szolgálatnak kellett közbelépnie. Az ellenzéki képviselők „árulás” és „nemet a kapitulációra!” felirattal ellátott transzparenseket tartottak a kezükben.
ÁLLVA TAPSOLTAK
“Ha már Koszovót odaadtátok, most szépen elmagyarázom, hogyan gyógyulunk ki abból a betegségből, amelyet Szerbiának okoztatok” – kiabálta a Szabad Magyar Szó szerint Vučić az ellenzék felé, amire a képviselők a focipályákról jól ismert uááá-val feleltek. Amíg az ellenzék tagjai azt kiabálták, hogy „árulás”, addig az államelnök ugyanezzel vádolta őket, a hatalmi koalíció képviselői, köztük Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke is állva tapsolt Vučićnak. Az eset után a szerb elnök a felszólalásában azt mondta, hogy a gyávák miatt volt a lökdösődés, s oda is szólt Vojislav Mihailovićnak, hogy talán meg akarta őt verni.
KOSZOVÓ ÉS SZERBIA KÖZÖTT KIÉLEZŐDÖTT A HELYZET
Az MTI belgrádi tudósítója Vučić felszólalásáról szintén beszámolt, de a dulakodást nem említette. Mint írta, a szerb parlament rendkívüli ülésének témája a Szerbia és Koszovó között kiéleződő feszültségek rendezése volt. Koszovó 2008-ban, egy évtizeddel a Belgrád elnyomó uralma elleni gerillafelkelés után kikiáltotta függetlenségét Szerbiától. Az elmúlt évtizedben a két ország az EU közvetítésével normalizációs tárgyalásokat folytatott, amelyek sikeres lezárása kulcsfontosságú ahhoz, hogy megvalósuljon európai uniós csatlakozásuk. Januárban nyugati küldöttek találkoztak mindkét ország vezetőivel, hogy megpróbálják meggyőzni őket egy 11 pontból álló megállapodás aláírásáról, amelynek célja az 1998-99-es konfliktus óta tartó feszültségek enyhítése.
HA NEM FOGADJÁK EL A JAVASLATOT, AKKOR LEÁLLÍTJÁK AZ UNIÓS TAGSÁGI TÁRGYALÁSOKAT
Vučić elmondta a parlamentnek: a küldöttek figyelmeztették, hogy ha Szerbia nem fogadja el a javaslatot, akkor leállítják az uniós tagsági tárgyalásokat, és megtagadják az előcsatlakozási alapokhoz és beruházásokhoz való hozzáférést. A nemzetközi terv szerint a két országnak képviseleti irodákat kellene nyitnia egymás fővárosaiban, és a még nyitott kérdések megoldásán kellene dolgozniuk. Szerbiának nem kellene elismernie egykori tartománya függetlenségét, de abba kellene hagynia a lobbizást Koszovó nemzetközi testületekben való tagsága ellen. Vučić elmondta, hogy a Pristinával folytatott párbeszéd első lépése a szerb önkormányzatok koszovói szövetségének megalakítása lenne, ahogyan arról a két fél már 2013-ban megállapodott. Koszovó legfelsőbb bírósága szerint azonban a megállapodás egyes részei sértik az alkotmányt, és azokat módosítani kell.
ALBIN KURTI HAJLANDÓ LENNE MEGFONTOLNI A TÁRSULÁS MEGALAKÍTÁSÁT
Albin Kurti koszovói miniszterelnök azt mondta, hogy esetleg hajlandó lenne megfontolni a társulás megalakítását, de csak akkor, ha az megfelel Koszovó alkotmányának. Hozzátette, hogy a társulás megalakulása érdekében „Szerbia északi (koszovói) részén lévő illegális építményeit felszámolják, és minden illegális fegyvert átadnak”. Koszovóban mintegy 100 ezer szerb él – mintegy felük a Szerbiával határos északi régióban –, és nem hajlandóak elismerni a pristinai intézményeket. A koszovói szerbeknek saját közigazgatásuk és egészségügyi rendszerük van.
KOSZOVÓVAL HATSZÁZ ÉVE RENDEZETLEN A HELYZET
Az MTI tudósítója szerint a szerb államfő arról beszélt, hogy Koszovóval voltaképpen hatszáz éve, a rigómezei csata óta rendezetlen a helyzet, az utóbbi időszakban azonban több incidensre is sor került. Emlékeztetett arra, hogy Koszovó egyoldalúan döntött arról, hogy 2008-ban elszakad Szerbiától, Belgrád azonban ezt nem fogja soha elfogadni. A távirati iroda a Reuters beszámolójának részben ellentmondva azt írta, hogy az úgynevezett „francia-német megoldási javaslat” negyedik pontja Vučić szerint nagyon nehezen elfogadható Szerbia számára, mert arról szól, hogy az ország nem akadályozhatja a jövőben Koszovó nemzetközi szervezetekbe történő felvételét. Ezzel pedig Koszovó az ENSZ, a NATO, az Európai Unió vagy bármely más szervezet tagjává válhat. A Reuters szerint Vučić kijelentései éppen azt mutatják, hogy Belgrád elhatárolódik hagyományos szövetségesétől, Oroszországtól, amely megvétózta Koszovó ENSZ-tagságát.
TÍZ PONTOS TERV VAN
A szerb elnök az MTI szerint egy tíz pontból álló tervvel is előállt, amely Szerbia következő időszakra vonatkozó feladatait összegzi. Ezek között a béke és a stabilitás megőrzése, a koszovói szerb önkormányzatok közösségének megalakításáért folytatott harc folytatása, a Koszovóval és a nemzetközi képviselőkkel folytatott tárgyalások, illetve az európai integráció folytatása, valamint a nemzeti érdekek megőrzése és az ország további fejlesztése is szerepel – áll az MTI közleményében.
