Oroszország katonai támadása az ukrán határon csak egyike a feszültségforrásoknak az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatban. A két nagyhatalom között az elmúlt évtizedben egyre inkább elmélyült a feszültség, mely nem csupán a Krím-félsziget 2014-es orosz megszállása miatt alakult ki, hanem a helyzetet tovább súlyosbította, mikor az orosz kormány támogatta a kelet-ukrajnai szeparatistákat, majd Oroszország katonai fellépését Szíriában. A két nagyhatalom közötti törékeny kapcsolatról, főként az ukrajnai háború tükrében Prof. Dr. Frank-Luthar Kroll történész és Prof. Dr. Heinz Theisen politológus tartott előadást szerda délután a szegedi Mathias Corvinus Collegium (MCC) tehetséggondozó intézetben.
OROSZORSZÁG ELVESZÍTETTE NYUGATI BARÁTAIT
Prof. Dr. Frank-Luthar Kroll az előadás után, beszélgetésünk során elmondta, Oroszország történelmét vizsgálva látható, újra és újra voltak törekvések arra, hogy átvegyék a nyugati értékeket. Ez a Nyugat felé fordulás részben sikerült is a régi Oroszországban, de mint a professzor elmondta, mindig is egy felületes jelenség volt. A lakosság széles körét nem érintette, a bolsevizmus ezt gyökeresen felszámolta. 1917-től Oroszország elfordult Európától és csak az 1989-es rendszerváltást követően jöttek létre újfent óvatos próbálkozások arra, hogy a két oldal közeledjen egymáshoz, ám ez illúziónak bizonyult. „Oroszország ma messzebb van Európától, mint bármikor is volt, és nem is látok arra lehetőséget, hogy a közeljövőben ez változzon” – mondta el a történész professzor. Véleménye szerint a Putyin féle háború egyértelműen bemutatta, hogy Oroszország nem akar Európához tartozni, közeledni felé, Európa pedig Oroszország vonatkozásában nagyon szkeptikus lett, melynek következtében Oroszország elveszítette nyugati barátait.
“HA NEM LENNE A NATO, PUTYIN MÁR KINYÚJTOTTA VOLNA A KEZÉT A KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁGOKRA”
Ebben a konfliktusban kérdés, hogy a közép-európai országok, mint például Magyarország, milyen álláspontot képviseljenek. „Szerencsére a NATO védi ezeket az országokat. Majdhogynem az a véleményem, ha ezek az országok nem lennének NATO tagállamok, akkor Putyin kinyújtotta volna a kezét már az egyik ilyen államra is: Lettországra, Észtországra, Litvániára, talán még Lengyelországra is – közölte Prof. Dr. Frank-Luthar Kroll. Hozzátette, a közép-európai országok közül Magyarország az, melynek külön szerepe van és külön utat szeretne járni, aminek nyomós okai vannak. Gazdasági függőségek kötik össze ugyanis a két országot, hiszen Magyarországra 80%-ban Oroszországon keresztül érkeznek az energiahordozók. Így hazánk egyszerűen nem vállalhatja fel például a fegyverszállítás szerepkörét. „Hogy ennek mi lesz a vége, vagy melyik út a jobb, nem lehet előre megmondani” – magyarázta Kroll professzor.
JELENLEG EGY KÉTPÓLUSÚ VILÁGREND VAN KIALAKULÓBAN, ÁM EZ VESZÉLYES LEHET
Prof. Dr. Heinz Theisen kifejtette, a NATO keretei között elképzelhetetlen, hogy a mostani állapotokban lévő Oroszország megtámadjon egy NATO tagállamot. Nem is képes erre, katonailag sem, de szándékában sem áll. Véleménye szerint az orosz – ukrán háborúnak nem szabad, hogy győztese legyen, a fegyverszünetre kell törekedni, illetve Ukrajna felosztása jelenthetné a megoldást. „Egy többpólusú világrend kialakítására kellene törekedni. Jelenleg az látható, hogy Kínával és az Egyesült Államokkal egy kétpólusú világrend van alakulóban, de a tapasztalok szerint a bipoláris veszélyesebb, mint a többpólusú, ezért az európaiaknak arra kellene törekedni, hogy egy többpólusú világrend részesei legyenek, ez az a feladat, amellyel szembesülnünk kell” – közölte Theisen professzor.
AZ EGYMÁS MELLETT ÉLÉS A JÖVŐ KÉPLETE
Mint mondta, a jövőt tekintve egy hidegháborús helyzet kialakulása tűnik a legelképzelhetőbbnek. „Az Oroszország és a Nyugat közötti kapcsolatok évtizedekre tönkrementek. A hidegháború idején volt erre egy jó fogalom, az egymás mellett élés. Nem kell barátkozni egymással, nem kell együttesen képviselni egy univerzális, egységes véleményt, hanem minden különbség ellenére egymás mellett kell létezni. Elméletileg erre van esély. Ezt fel kell építeni, hiszen az egymás mellett élés a jövő képlete” – árulta el Theisen professzor.
Operatőr és fotók: Magyar Andor
