Közélet

Küszöbön a sírig tartó munka: hosszabb távon 70 éves korra emelkedhet a nyugdíjkorhatár Magyarországon

Több út is lehetne arra, hogy a magyar nyugdíjrendszer összeomlását elkerülhessük, ám a közeli jövőben egyik sem túl valószínű, hogy bekövetkezik – ezt mondták a Pénzcentrumnak a megkérdezett szakértők. A portál rámutatott arra, hogy egyes számítások szerint 2030-ban már indokolt lehet a 66 éves nyugdíjkorhatár, 2040-re a 67 évet is elérheti, 2050-re pedig a 70 éves korhatár is eljöhet Magyarországon.

Már évek óta tudott, hogy a magyar nyugdíjrendszer súlyos gondban van, de hogy pontosan mekkorában, arról a szakértők is csak találgatnak. A KSH tavaly rendezett népszámlálásának nemrég kiadott előzetes adatai szerint ráadásul a baj nagyobb, mint eddig bármikor: a magyar társadalom folyamatosan öregszik, vagyis fennáll az a veszély, hogy egyszerűen nem lesz, aki kitermelje a nyugdíjakat.

LÉTEZNEK ALTERNATÍV MEGOLDÁSOK

Farkas András nyugdíjszakértő szerint léteznek alternatív megoldások, csakhogy egyáltalán nem látszik a szándék, hogy a magyar kormány egyiket is kipróbálja. Az egyiket azért, mert épp tavaly fejezte be, a másik pedig meglehetősen idegen lenne a magyar rendszertől. “Két út állhat egy kormányzat előtt, ha a nyugdíjrendszer problémáira szeretne megoldást találni. Az egyik az, amelyet egyébként az EU is kért korábban, hogy a fenntarthatóság érdekében emeljék meg a nyugdíjkorhatárt, bár ez a közeli jövőben nem valószínű, hiszen éppen tavaly ért véget Magyarországon az a nyugdíjemelési ciklus, melynek betetőzéseként a nyugdíjkorhatár 65 év lett. A másik – és erre még kevesebb esély van – annak a nyugati rendszernek az átvétele, amely két pólusból tevődik össze, és számos ország használja. Ennek az a lényege, hogy minden állampolgárnak jár egy bizonyos mértékű, összegű alapnyugdíj, egy részét azonban ő maga fizeti kötelezően – és ebből a két részből tevődik össze az öregségi nyugdíj – mondta Farkas András arról, hogyan lehetne választ adni a folyamatosan növekvő nyomásra.  

ELÖREGEDŐ ORSZÁG VAGYUNK

Mint a KSH adataiból nemrég kiderült, a magyar társadalom elöregedésének folyamatát még mindig nem sikerült visszaszorítani, és egyelőre esély sem látszik erre. Felmerül a kérdés: hogyan tovább, és mi lehet még a megoldás? Süle-Szigeti Bulcsú, a Bankmonitor nyugdíjelemzője szerint súlyos évek várnak ránk ebben a tekintetben is. “Az elmúlt évtizedekben a magyar társadalomnak viszonylag gyors ütemű elöregedése kezdődött meg, hasonlóan a fejlett világ legtöbb országához. Például 1990-ben még 5 aktív korú jutott egy idősre, 2022-ben ez már csak 3 körül van, 2050-re pedig le fog csökkenni 2 környékére. A nyugdíjrendszerre nézve ez értelemszerűen komoly finanszírozási nehézséget fog eredményezni, és előbb-utóbb elengedhetetlenek lesznek az olyan egyensúlyjavító intézkedések, mint pl. a nyugdíjkorhatár emelése” – mondta a szakértő.

MOSTANÁBAN NEM LESZ KORHATÁREMELÉS

A szakértő azt is hozzátette, hogy szerinte mostanában nem lesz korhatáremelés – akkor sem, ha ez megoldást jelenthetne a bajokra. “Hazánkban éppen tavaly fejeződött be a nyugdíjkorhatár emelése, jelenleg egységesen 65 év az öregségi nyugdíjkorhatár (nem számítva a „Nők40” lehetőséget), ezzel most az európai középmezőnybe tartozunk. Várható élettartam alapján viszont a sereghajtók között van Magyarország, ezért véleményem szerint most éppen meglehetősen kifeszített a helyzet, a közeljövőben nem is számítok további korhatáremelésre” – mondta Süle-Szigeti Bulcsú, a Bankmonitor nyugdíjelemzője. Arra is kitért, hogy pedig bizony kellene az a korhatáremelés: igaz, még nem holnap.

“Saját számításaim szerint 2030-ban már indokolt lehet a 66 éves nyugdíjkorhatár, 2040-re a 67 évet is elérheti, 2050-re pedig a 70 éves korhatár is eljöhet. Tehát a ’70-es és ’80-as években születettek már úgy készüljenek, hogy 65 éves korukban nagy valószínűséggel még dolgozniuk kell majd. Vagy esetleg a majdani nyugdíjkorhatár betöltése előtt is elmehetnek majd nyugdíjba, de csak kedvezőtlenebb feltételekkel, amint az számos országban elterjedt megoldás” – emelte ki.

NINCS MÁS JÖVEDELEM

A portál szerint a legrosszabb azonban csak most jön: mint Süle-Szigeti Bulcsú válaszaiból kiderült, a magyar nyugdíjasok szinte kizárólag az állami juttatásra támaszkodhatnak, ami egészen elszállt arány az OECD-országokéhoz képest. “A magyar nyugdíjrendszer egyik legfőbb problémája, hogy gyakorlatilag egyetlen lábon áll, az állami nyugdíjpilléren. A magyar idősek összes jövedelmének csaknem 90%-a az állami nyugdíjból származik, ezzel szemben az OECD-átlag csak 58%. Egyéni megtakarításból és foglalkoztatói nyugdíjpillérből származó jövedelemmel nem igazán rendelkeznek a magyar idősek, alig 3%-os súllyal bír ez a jövedelemforrás, míg az OECD országok átlaga 18%. Nagyon sokat segítene a hosszú távú fenntarthatóságon, ha az egyéni és foglalkoztatói pillérek Magyarországon is megerősödnének, enélkül az idősek nagyon kiszolgáltatottak az állami nyugdíjnak, azon keresztül pedig az egyre rosszabbodó demográfiai helyzetnek. Jelenleg kb. 1,7 millió fő rendelkezik valamilyen dedikált nyugdíjcélú megtakarítással, de kb. 3 millió foglalkoztatottnak még egyáltalán nincs semmilyen nyugdíjmegtakarítása. Ezen nagyon fontos lenne érdemben javítani” – emelte ki a szakértő.

Kapcsolódó cikkek

Egy hozzászólás

  1. Visszajelzés: ตารางบอล
'Fel a tetejéhez' gomb