Orbán Viktor: Szép jövő előtt álló csinosodó ország vagyunk, ekkora utat megtenni óriási teljesítmény, igazi magyar virtus

Petőfi Sándor kiskőrösi szülőházánál mond ünnepi beszédet Orbán Viktor. Rengetegen jelentek meg a településen, a narancsos Orbán-pizza mellett pedig nemzeti pohárkrémet is lehetett kapni az egyik helyi kávéházban – írja az Index. Délután háromra hirdették meg a miniszterelnök beszédét, ami egy kis késéssel, de elkezdődött.

„Ha egy idegen rátekint a kétszáz éve született Petőfi Sándor életére, aligha hiszi el, amit lát. Születik a fővárostól több napi járóföldre eső kisvárosban, születésekor olyan gyenge, hogy spirituszban fürdetik. Megmarad. Lesz belőle vándorszínész, csepűrágó. Majd az ország ünnepelt költőjévé emelkedik, öt év alatt ezer verset ír, nemzetközi hírnevet teremt. Kirobbant egy forradalmat, amely elhozza hazájának a szabadságot. Katonának áll a függetlenségi háborúban. 26 évesen a megszálló csapatok fegyverétől elesik. Beteljesedik rajta saját versbe szedett kívánsága, nem ágyban párnák közt, hanem a szabadság harcmezején éri a halál” – kezdte beszédét Orbán Viktor.

KÖZÜLÜNK VALÓ, AKI FÖLÉNK EMELKEDIK

“A miniszterelnök hozzátette: “a csatatéren, szemtanúk nélkül esik el, ekkor már senki nem él azok közül, akik látták érkezését az evilági életbe, ahogy jött, úgy távozott, egyszerűen átlépett a legendák világába. Egy 26 éves röppálya a magyar égbolton, ami mély-Magyarországból indul, és a csillagösvényen végződik. Egy villanás, amelyet saját nemzete lélegzet visszafojtva követ és csodál. Egy külföldi azt mondaná, rejtély. Egy amerikai filmrendező azt, hogy Petőfi-rejtély. Mi magyarok semmiféle rejtélyt nem látunk, magyar sors – mondjuk inkább. Közülünk való, aki fölénk emelkedik, a magyar nehezen fogadja el az ilyesmit, de most örömmel beadjuk a derekunkat, mert tudjuk, ha szeretnénk is, aligha tudnánk utána csinálni. Petőfi Sándor a mi szerelmetes fiúnk” – fogalmazott a kormányfő.

PETŐFIBEN OTT VAN MINDEN MAGYAR

Orbán Viktor szerint minden magyar tud tőle legalább egy verssort, „minden magyarban van egy kis Petőfi és Petőfiben ott van minden magyar”. Orbán Viktor arra is felhívta a figyelmet, hogy Petőfi születése idején szövegezte Kölcsey a Himnuszt. “25 évvel a Himnusz után Magyarország már felemelte a fejét, felegyenesedő nemzet lett, most pedig önbizalommal tekint szét” – mondta a kormányfő. 

CSINOSODÓ ORSZÁG VAGYUNK

“Szép jövő előtt álló csinosodó ország vagyunk, ekkora utat megtenni, óriási teljesítmény, igazi magyar virtus. Egy bécsinek elég lenne, de nekünk magyaroknak kevés, tudjuk, hogy kell még itt lennie egy hivatásnak, amely a hétköznapok felett áll, és magasabb rendű értelmet ad véges életünknek. A nyugtalan magyar lélek kérdezi, hogy merre induljunk el, mit kezdjünk a visszatért önbecsülésünkkel” – tette hozzá.

DICSŐSÉG A MÁRCIUSI IFJAKNAK

A miniszterelnök azzal folytatta, hogy a 19. század közepének Magyarországa várta a szót, amely elmondja, merre szabjunk irányt saját személyes sorsunknak és vele a hazának is, ezt a keresett szót, hangot, az iránykijelölő mozdulatot Orbán Viktor szerint Petőfi adta meg a hazának. “A szó egyértelmű, a hang tiszta, a mozdulat magával ragadó volt: Talpra magyar. Rabok legyünk, vagy szabadok? Éljen a szabad és független Magyarország. Ha csak ennyit tettek volna, már helyük lenne a magyarok nagykönyvében. Dicsőség a márciusi ifjaknak” – hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve: annak, aki nem magyar, nehéz megértenie, akár nevetségesnek is találhatja, hogy 175 éve március 15-én újra és újra elmeséljük e nap történetét, „nem értik, miért nem ununk rá”.

NAGY KÖZÖS SZÜLETÉSNAP

A kormányfő szerint azért nem ununk rá, mert ez egy nagy közös születésnap. Amikor pedig eljön az ember születésének napja, összesereglik a család, elérkezik a pillanat, amikor a szüleink elmesélik annak a napnak a történetét, amikor világra jöttünk, „így él a mi emlékezetünkben a magyar szabadság születésének napja is. Ezért mondjuk el újra és újra annak az esős, szerdai napnak a történetét, amikor a márciusi ifjak nekiindultak. Az a menet, a magyar szabadságnak ez a hatalmas, korlátokat, kishitűséget, előző századokból itt maradt koloncokat elsöprő menete nem a Pilvax Kávéháztól nem is a Nemzeti Múzeum kertjétől indult el, hanem innen, Kiskőrösről, ezért jöttünk ma ide”.

DICSŐSÉG A PETROVICS CSALÁDNAK

Orbán Viktor úgy látja, hajlamosak vagyunk elfeledkezni nagyjaink szüleiről, „mi ne tegyük, hajtsunk fejet az öreg Petrovics előtt. Az öreg Petrovics boldog és vidám gyermekkort teremtett két fiának, és az ő munkás hazaszeretetét tovább is adta nekik. István, a fiatalabb Petőfi bátor ember volt, századosi rangig jutott, a megtorlás idején lefokozták és közlegénynek sorozták be a császári seregbe, majd három év sáncmunkára ítélték, megtörni nem tudták, emelt fővel viselte”. Az édesanyáról is beszélt Orbán Viktor, aki szlovák asszonyként „itt, ebben a házban vajúdva hozta világra a legnagyobb magyar költőt. Dicsőség a Petrovics családnak”.

“Ha két magyar összetalálkozik, jó esély van arra, hogy perceken belül három véleményen legyenek” – mutatott rá Orbán Viktor, hozzátéve: Petőfiben egyetértés van, „egy olyan józan nép esetében, mint mi vagyunk, meglepő, de irodalom nélkül nincs magyar élet, bennünk magyarokban verssé és dallá érik a szerelem, az öröm és a bánat, talán a nyelv, vagy a lelki alkatunk teszi, de mi költőien lakozunk ezen a földön ahol gyakran prózaian zajlik az élet”.

PETŐFI NYELVÉT MINDENHOL ÉRTIK

Orbán Viktor azt mondta, hogy minden nagy költőnkben van valami, ami megtestesít egy arc és jellemvonást Arany zseniális egyszerűsége, Ady önvádló ostorcsapásai, ezek mind mi vagyunk. Mégis, mikor meg kell neveznünk valakit, akit magyar géniusznak tartunk, akkor Petőfi Sándor nevét mondjuk. Talán azért, mert a szabadságnak világnyelve van. A szabadság magyar nyelvjárását Petőfi teremtette meg. Így lettünk magyarok a szabad világ részévé. A magyar a szabadság legsikerültebb nyelve, Petőfi nyelvét mindenhol értik, több mint 200 nyelvre fordították le műveit. “Csak 26 évet élt, mindössze 5 év adatott neki valódi alkotásra, verset úgy írt, ahogy mi levegőt veszünk, fordított, írt, leveleket írt, szerkesztett, szervezete a magyar irodalmi életet és a politikai ellenállást” – mondta a miniszterelnök.

LEGYEN BÉKE

Egy magyar hazafinak az a dolga, hogy készen álljon, és ha itt a pillanat, harcba szálljon – ezt tanultuk meg Petőfitől a kormányfő szerint. “Egy szabad Magyarország szabad és boldog polgára akart lenni, ahogy mindannyian. Választhatta volna a biztos családi életet, a költői sikereket,  ő azonban másként döntött, úgy halt meg, ahogy megénekelte: a világszabadság apostolaként, a magyar szabadságért vívott csatában” – emelte ki a kormányfő.

A kormányvő úgy gondolja, a magyar szabadság hatalmas menete, bár tett néha vargabetűt, és olykor zsákutcába is tévedt, ma is tart. Petőfi Sándor ebben a menetben itt van velünk, akkor is, ha épp nem látjuk őt, de amikor elbizonytalanodunk, felrémlik a szemünk előtt, „látjuk, ahogy fellázad, amikor idegenek akarják megmondani a magyaroknak, hogyan éljenek. Látjuk, ahogy szembefordul a világ hatalmasaival, akik újra be akarják olvasztani a magyarokat egy európai szuperállamba. Látjuk, ahogy odakanyarítja a 12 pont elé, hogy legyen béke. Látjuk, ahogy elindul helyettünk újra meghalni a magyar szabadságért. Tartozunk neki, ezért sohasem fogjuk megengedni, hogy a szabadság zászlaját kicsavarják a magyarok kezéből, nem fogjuk hagyni és nem is fog sikerülni, mert minden magyarban van egy kis Petőfi” – zárta beszédét Orbán Viktor.

Forrás: Index