Egy év alatt 1843 fővel csökkent Szeged lakossága, ennek ellenére a lakások ára 17 százalékkal drágult
Az országos lakáspiacon belül a nagyvárosok agglomerációjába tartozó települések még mindig népszerűnek számítanak a lakosságszám-változássokról szóló adatok szerint, amelyek a költözések alakulását is magukban foglalják – derült ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amelyben az is látható, hogy Csongrád-Csanád vármegyén belül Szeged lakossága 1 százalékot maghaladó mértékben, 1843 fővel csökkent, ennek ellenére a lakások ára 17 százalékkal drágult.
A szerkesztőségünknek küldött elemzésben azt is kiemelték, hogy a vármegye legnagyobb lakosságszám-növekedést elérő települései közül Deszken, Apátfalván, Mórahalmon és Sándorfalván a lakások négyzetméterára 9-30 százalékkal emelkedett.
A VÁRMEGYESZÉKHELYEKEN CSÖKKENT A LAKOSSÁG
Tartósnak látszik az elmúlt éveket jellemző országos lakáspiaci trend, ugyanis a főváros mellett a legtöbb vármegyeszékhelyen csökkent az állandó lakosok száma, az agglomerációs körzetekben viszont sok településen növekedést történt, azaz utóbbiak kedvelt költözési célpontnak mondhatóak – áll az ingatlan.com legújabb elemzésében. Az összeállítás ismerteti, hogy Csongrád-Csanád vármegyében ebből a szempontból hogyan alakult a lakáspiac. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az országos piacról azt mondta: “A drágább lakásokkal rendelkező nagyvárosokban csökkent az állandó lakosok száma. Közben a vonzáskörzetében lévő legtöbb településen viszont nőtt. Ennek a hátterében az áll, egy-egy nagyvároshoz képest annak vonzáskörzetében ugyanakkora összegért nagyobb lakóingatlant lehet vásárolni. Ezt a lehetőséget pedig továbbra is sokan kihasználják.” Hozzátette: “A falusi CSOK eredményeként számos kistelepülés fejlődést ért el”.
CSÖKKENT SZEGED LAKOSSÁGA IS, AZ INGATLANÁRAK VISZONT EMELKEDTEK
Egy év alatt az országos piacon belül a fővárosi vonzáskörzetben tartozó településeken, Érden, Erdőkertesen, Nagytarcsán, Biatorbágyon és Gyömrőn nőtt leginkább az állandó lakosok száma. A szóban forgó településeken az átlagos négyzetméterárak 4-21 százalékkal 661-813 ezer forintra emelkedtek. A másik végletet a lakosságszámot tekintve zsugorodó vármegyeszékhelyek és a budapesti kerületek képviselik. A nagyvárosokban a lakosok számának csökkenése ellenére drágultak a lakások, ez pedig azzal magyarázható, hogy jellemzően 1 százalék körüli mértékben esett vissza a népességük, így marad kereslet az ottani lakásokra. Különösen igaz ez az egyetemvárosokra, köztük Szegedre is. Az ingatlan.com elemzése szerint Szegeden 1 százalékot meghaladó mértékben, 1843 fővel mérséklődött a lakosok száma egy év alatt. Ezzel párhuzamosan az ottani lakások átlagos négyzetméterára 17 százalékkal 656 ezer forintra nőtt a kínálati piacon.
AZ AGGLOMERÁCIÓ ERŐSÖDÖTT
A vármegyén belül több szegedi agglomerációs településen is nőtt a népesség, ezzel párhuzamosan pedig drágultak a lakóingatlanok. Az elemzés szerint Deszken, Sándorfalván, valamint Apátfalván, Mórahalmon 0,5-2 százalékkal, 43-69 fővel emelkedett az állandó lakosok száma. Az átlagos négyzetméterárak ezeken a településeken 9-30 százalékkal 133-508 ezer forintra nőttek.
