Elfogadhatatlan a 10 százalékos béremelés, az utóbbi évek legnagyobb felmondási hulláma zajlik éppen a Magyar Postánál
Átlagosan 10 százalékos béremelést kapnak a munkavállalók – jelentette be a Magyar Posta a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetségével és a Postás Szakszervezettel folytatott bértárgyalás eredményét. Ez a „keresetfejlesztés megfelel a társaság jelenlegi teherviselő-képességének” – utalt a Posta arra, hogy magasabb fizetésemelést képtelen volna kigazdálkodni – írja a hvg.hu.
Mivel 2021-ben nem írták alá a hároméves bérmegállapodást, a Posta vezetősége kizárta a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségét (POFÉSZ) és a Kézbesítők Szakszervezetét (KÉSZ) az idei bértárgyalásokról – mondja a POFÉSZ elnöke, Pfeifer Tamás a hvg.hu-nak. A béremelés átlagos 10 százalékos mértékét teljesen elfogadhatatlannak tartják, hiszen az még az infláció jegybank által a 15-19,5 százalékos sávba várt mértékét is messze alulmúlja, ekkora béremelés mellett igen sok postás reálkeresete csökkenni fog idén.
SOKAN KIMARADTAK A BÉREMELÉSBŐL
A két szakszervezet a tényleges inflációt követő, de legalább 20 százalékos emelést tartana elfogadhatónak, hiszen a postások már eddig is a legkevesebbet keresték a közfeladatot ellátó állami tulajdonban lévő társaságok munkavállalói közül. Az alacsony béremelés azért is problémás, mert a garantált bérminimum januári 14 százalékos emelése komoly bértorlódást okozott. A legkisebb kereset emelése mintegy 12 200 embert érintett a Postánál, a kézbesítők és a postafióki dolgozók nagyjából 80 százalékát – írja a lap. Sokan így a mostani „béremelésből” is részben kimaradnak, illetve a ledolgozott évek után kapott lojalitási juttatást kapják, hiszen a fizetésük a garantált bérminimum emelése miatt máris nagyobb mértékben nőtt, mint amit a Posta hajlandó volt megadni.
FELMONDÁSI HULLÁM ZAJLIK
A bérmegállapodás valójában meglehetősen bonyolult képlettel dolgozik – derül ki a hvg.hu-hoz eljutott tájékoztatóból. Négy különböző tényezőtől függ, hogy egy adott munkavállaló mekkora béremelést kap. A posta tájékoztatása szerint a postások „jelentős részének” 15 százalék fölötti béremelés jön ki, „többeknek” pedig (régi, nagyon rosszul kereső postásoknál) ez az arány 18-20 százalék is lehet. A Posta dolgozói ezzel együtt a jelek szerint nincsenek igazán meghatva. Az utóbbi évek legnagyobb felmondási hulláma zajlik éppen a Postánál – mondta a lapnak Pfeifer Tamás. Ugyan az új menedzsment leállította a novemberben bejelentett csoportos leépítést, annak puszta bejelentése öngerjesztő folyamatot indított be. Mivel nem tudni, hogy a legutóbb bejelentett 1200 fős csoportos létszámleépítés pontosan mely területeket mennyiben érintene, pontosan kiket rúgna ki a Posta, sokan a bizonytalan helyzetben inkább más állás után néznek. Ezt a folyamatot fokozza az alacsony bérek miatti elégedetlenség is.
MÉLYPONTON A KÖZHANGULAT
„A dolgozók közhangulata a Postánál mélyponton van” – mondja Pfeifer Tamás. A bezárt fiókok dolgozóit a Posta más fiókokba irányította át, ám sokuknak a földrajzi távolság és az eltérő munkarend miatt sem lehet megfelelő az új beosztás. A kisebb postafiókok bezárásával több forgalom zúdul a nagyobb postákra, amelyekben az ügyfelek időnként hosszas sorban állásra számíthatnak, ami mind az ügyfelek, mind a dolgozók számára feszültségforrás. Ráadásul újabb fiókbezárási hullám jöhet.
A Magyar Posta nagyjából egy hónapja levélben kereste meg az 1500 lakosúnál kisebb önkormányzatokat, hogy vegyék át a helyi posták üzemeltetését – írta akkor a 24.hu. Azt is kilátásba helyezték, hogy ha ez nem történik meg, akkor bezárják a postahivatalt. A lap szerint május 1-jétől zárhatják be az 1500 fő alatti településeken a postákat, és erről maguk az érintett kisposták dolgozói sem tudnak még.
NINCS PÁRBESZÉD
Pfeifer Tamás szerint természetesen méltányolható az a kormányzati elvárás, hogy a Postának költséghatékonyan kell(ene) működnie, a szakszervezetek évek óta hangoztatják, hogy ehhez jövedelmező tevékenységeket kellene bevonni a portfolióba. A fiókbezárások és leépítések spirálja egész biztosan nem jelent kiutat a veszteséges működésből. A szakszervezeti elnök a legnagyobb problémának a párbeszéd hiányát látja. Az ideális szerinte az volna, ha a kormány konzultálna az érintettekkel, ennek híján legalább alapos előzetes tájékoztatást nyújtana.
