“Annak, aki a kutatói pályát választja, nincs szüksége hobbira” – Karikó Katalin átvette a Magyar Szent István Rendet Novák Katalintól
Annak, aki a kutatói pályát választja, nincs szüksége hobbira – hangsúlyozta az MTI-nek Karikó Katalin, biokémikus, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóprofesszora, aki vasárnap vehette át a Magyar Szent István Rendet a szegedi születésű Novák Katalin köztársasági elnöktől Esztergomban.
A legrangosabb állami díjjal Karikó Katalin Magyarország és a magyar tudomány hírnevét világszerte erősítő, a legkiválóbb magyar szellemi hagyományokat folytató, nemzetközileg is nagyra értékelt tudományos pályáját, különösen több évtizeden át kitartóan végzett, a gyógyítás új dimenzióit megnyitó kutatómunkáját ismerték el.
A VIDÉKI ÉLET TERMÉSZETKÖZELISÉGE VEZETTE KARIKÓ KATALINT A BIOLÓGIAI PÁLYÁRA
Minden gyermek kíváncsi a világra, de egy vidéki kertes házban, ahol csirkét, kacsát keltetnek, disznót tartanak, veteményest gondoznak, naponta szembesül a természet történéseivel, és ezek megragadják a fantáziáját. A növények különösen érdekelték, mindegyiknek meg szerette volna tanulni a nevét – idézte fel a biológia iránti vonzalmának kezdeteit a Szegedi Biológiai Kutatóközpontból induló kutatóorvos.
TANULMÁNYI VERSENYEK GYŐZTESEKÉNT UGYANOTT TÁBOROZOTT, MINT AZ SZTE VOLT REKTORA
“Az általános iskola vége felé már tanulmányi versenyeken indultam” – mondta hozzátéve: más természettudósokkal beszélgetve kiderült, ők is részt vettek ilyen megmérettetéseken. “Szabó Gábor fizikus akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) korábbi rektora például hetedikesként hozzám hasonlóan megjárta a tanulmányi versenyek győzteseinek csillebérci szaktáborát” – emlékezett vissza diákkorára a kutató.
“HA VALAKI REFLEKTORFÉNYRE VÁGYIK, MENJEN SZÍNÉSZNEK”
Karikó Katalint pályája során többször előfordult, hogy állásából elbocsájtották, illetve lefokozták. Úgy véli, élete során azért találkozott sok buktatóval, mert folyamatosan a megismerés vágya hajtotta, nem arra koncentrált, hogy szert tegyen az előléptetéshez vagy a kutatási támogatások elnyeréshez szükséges ismertségre. Fiatalokkal beszélgetve azt szokta mondani, ha valaki reflektorfényre vágyik, menjen színésznek vagy színésznőnek, ha azt szeretné, megmondják neki, mit csináljon, legyen katona, de ha feladatokat szeretne megoldani, problémákon elgondolkodni, válassza a tudományos pályát. “A kutatói munka korántsem olyan izzadtságszagú mint kívülről látszik, hanem nagyszerű érzés, folyamatos intellektuális kaland, amiért még fizetést is kapunk, ha nem is sokat” – jegyezte meg.
A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS PÁLYA SZÉPSÉGÉT HIRDETI
Az elmúlt időszakban az SZTE kutatóprofesszora több mint hetven tudományos és társadalmi elismerést kapott, 16 egyetemen avatták díszdoktorrá. Mint mondta, minden egyes díj ráirányítja a figyelmet a tudomány fontosságára, és egyben lehetőséget teremtett számára, hogy sokakhoz szóljon a természettudományos pálya szépségeiről. “Európában, de világszerte is probléma, hogy egyre kevesebben szeretnének a biológia, a fizika, a kémia területén tanulni. Talán nem is tudják pontosan, mivel foglalkozik, hogyan dolgozik egy kutató, s nem látják a pálya szépségét: milyen érzés felfedezni valamit, vagy az elért eredményekkel hozzájárulni ahhoz, hogy az utánunk jövők oldjanak meg egy problémát” – hangsúlyozta a tudós.
Forrás: MTI
