Újra napirendre került a nyugdíjkorhatár további emelése egy reformjavaslatban, amelyet a kormány az Európai Uniónak terjesztett be. A lépés oka az lenne, hogy a nyugdíjba vonulók száma folyamatosan emelkedik. Közben az egységes arányú nyugdíjemelések miatt egyre nő a szakadék a legszegényebb és a leggazdagabb nyugdíjasok között.
Minderről az ATV Híradója készített riportot. Mint arra emlékeztettek, 2022 végén már egyszer fajsúlyos – a brüsszeli döntésekkel összefüggő – dokumentumok kerültek napvilágra ezzel kapcsolatban. A dokumentumhoz csatolt melléklet szerint a reform célja a magyar nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóságának előmozdítása, a munkával töltött életszakasz meghosszabbításához való hozzájárulás, valamint az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasoknak folyósított nyugdíjak megfelelőségének erősítése. Akkor Tállai András pénzügyi államtitkár Komjáthi Imre országgyűlési képviselő kérdésére válaszolva cáfolta, hogy a nyugdíjkorhatár emelése napirenden lenne.
EMELNÉK A NYUGDÍJKORHATÁRT
Ehhez képest azonban – az ATV szerint – mégis a korhatár megemelését tervezheti a kormány. A reform szerint, melyet a kormány az Európai Uniónak beígért, első lépéseként 2023 végéig készítenek egy nemzetközi tanulmányt, amely megalapozhatja a 2025-re várható jogszabály előkészítését, amely a nyugdíjrendszert módosítaná. A kormány reformjavaslata kiemeli, hogy az intézkedések tervezésénél vizsgálni kell a nyugdíjkorhatár további emelésének lehetőségét is.
MIRE ELÉRI AZ EMBER A NYUGDÍJKORHATÁRT, MÁR SZÁMOS BETEGSÉGGEL KÜZD
A kormány tervével kapcsolatban nemtetszését fejezte ki a Nyugdíjas Parlament elnöke. “Ez nagyon-nagyon téves, hiszen ha belegondolunk, ma az egészségben eltöltött idő a férfiak esetében 61,5, a nők esetében pedig 62,8 év. Tehát, amire a mai nyugdíjkorhatár alatt eléri az ember ezt a nyugdíjkorhatárt, már krónikus betegségekkel, rendkívül sok örökölt vagy munkahelyi panasszal küzdenek” – mondta Karácsony Mihály a híradónak.
Az MSZP szakpolitikusa, Korózs Lajos úgy fogalmazott az Index szemlézése szerint, hogy szerinte inkább „a hatékonyság növelésével a magasabb hozzáadott értékű munkák Magyarországon való meghonosításával, a képzettség emelésével, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel” kellene foglalkoznia a kormánynak.
SZAKADÉK A NYUGDÍJASOK KÖZÖTT
Mindeközben Farkas András nyugdíjszakértő azt ATV Híradónak arról beszélt: a januári nyugdíjemelést követően már 35 ezren jogosultak havi félmillió forintot meghaladó ellátásra, miközben 23 ezer nyugdíjas próbál havi 40 ezer forintnál kisebb összegből túlélni. “Ha az előző éveket felszorozzuk ezekkel az értékkövetési szorzókkal, ezek egyre magasabbak, hiszen emelkedett az utóbbi években a nemzetgazdasági nettó átlagkereset, emiatt az újonnan megállapított nyugdíjak sokkal magasabbak, mint a régebben megállapítottak” – mondta a híradónak a szakértő.
