Felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulóján
Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulóján, hétfő délelőtt Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
A zászlót a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar, a 32. testőr ezred, a Gróf Nádasdy Ferenc huszárosztály és a nemzeti lovas díszegység. Az ünnepségen katonai és állami szervezetek képviselői is jelen voltak. A Parlament főlépcsőjének két oldalán az ablakokban 1956-os lyukas zászlók lengtek.
Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es alaptörvény is megerősített.
“VIHAR DÚL SZEGEDEN”
Kevesen tudják, de 67 éve a forradalmi események gyakorlatilag Szegedről indultak el. Korábban a szegedi Jancsák Csaba történész azt nyilatkozta szerkesztőségünknek, hogy az, ami Szegeden történt világszinten is nagyon komoly hatásokat fejtett ki. A történész legyűjtötte a Szabad Európa Rádió akkori adásait, rengeteg nemzetközi sajtómegjelenéssel és ezek alapján egyértelműen kijelenthető: a szegedi események még október 23. előtt bejárták a világsajtót. Olyan címek szóltak rólunk, szegediekről, mint a „Vihar dúl Szegeden” vagy az „Ez a vihar a rendszer számára pusztító lesz, a nemzet számára tisztító.”
Mint kiemelte, az, hogy a forradalom október 23-án történt meg, az egyértelműen a szegedi, október 16 és 20. közötti események következménye. Az ország egyetemistái csatlakoztak a szegediekhez és nem fordítva. A szegedi követelések váltak a forradalom követeléseivé, sőt, ezek váltak Nagy Imre kormányprogramjává is. Demokratikus választások, szovjet csapatok elűzése, nemzeti jelképek visszaállítása – ezek egytől egyig a szegedi követelések. Csak egy apró különlegesség, de Magyarországon először a szegedi pedagógiai karon, október 18-án készült sokszorosított röpirat arról, hogy vonják ki a szovjet katonákat hazánkból.
A Jancsák Csaba történésszel készült teljes interjúnkat itt tudod elolvasni:
MA SZEGED IS AZ ’56-OS HŐSÖKRE EMLÉKEZIK
Az 1956-os forradalom 67., és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 34. évfordulójára emlékezik a szegedi önkormányzat október 23-án. Hétfő délelőtt 11 óra előtt a Városházánál felvonják az országzászlót, majd Nagy Imre szobránál, a Rákóczi téren, koszorúzással egybekötött díszünnepséget tartanak. Beszédet Dr. Binszki József alpolgármester mond.
SZEGED KITART ÉRTÉKEI MELLETT
“Húsz éve, 2003-ban állítottunk szobrot Szegeden Nagy Imrének. Ez volt az első szobor, amit polgármesterségem alatt állítottunk. Szeged az első volt a magyar nagyvárosok közül 1848-ban, 1956-ban, 1989-ban is az európai, szabad, demokratikus Magyarországért folytatott harcban. Most is így van. Emlékezzünk az ’56-os hősökre! Szeged kitart értékei mellett, köszönöm erőt adó támogatásukat” – így emlékezett meg közösségi oldalán hétfőn Botka László, Szeged polgármestere.