Orbán Viktor miniszterelnök a tavalyihoz hasonlóan az idei október 23-án sem a fővárosban mond beszédet. A kormányfő választása ezúttal Veszprémre esett.
„Jó napot veszprémiek, jó napot Magyarország” – kezdett a beszédébe miniszterelnök, és a teljes világ magyarságát köszöntötte. Arról beszélt, Veszprémbe egy nappal korábban kellett volna jönni, a veszprémiek ugyanis nem vártak a pestiekre, hanem már október 22-én megalakították forradalmi szervezeteiket, és megfogalmazták a követeléseiket. „Nem lepődünk meg ezen, Veszprém már csak ilyen, szeret a dolgok elébe menni” – fogalmazott.
A MI NAGY KÖZÖS SZABADSÁGHARCUNK
Magyarország minden városának és falujának megvan a maga 1956-ja Orbán szerint, „és mindegyik része a mi nagy közös 56-os szabadságharcunknak.” Ezért is lekezelő és hiba, ha valaki október 23-án csak a rivaldafényben úszó Budapestről beszél. Orbán szerint nem lehet ismerni a pontos számokat 1956-ról, úgy tartják, hogy körülbelül 3000-en haltak meg az utcai harcokban, 20 ezren pedig megsebesültek. A kommunisták 200 embert küldtek halálba, tízezreket börtönbe. Nem beszélve azokról, akik elmenekültek. „Micsoda magyar arcok, jellemek és sorsok”, mondta a miniszterelnök. ’56 az egész nemzet nagy közös szabadságharca volt Orbán szerint, mert végeztek ki papot, tanárt, földművest, kommunista pártvezetőt, időseket, fiatalokat, nőket, férfiakat, budapestieket és vidékieket.
MEGEMLÉKEZÉS BRUSZNYAI ÁRPÁDRÓL
Orbán megemlékezett Veszprém hős mártírjáról, Brusznyai Árpádról, középiskolai tanárról, aki a miniszterelnök szerint értette az idők szavát, és tudta, ha újra a magyaroknak oszt lapot a történelem, akkor azt fel kell venni. Megértette, hogy 1956 az európai Magyarország hosszú időkre utolsó esélye, hogy kiszakítsa magát, az európai kultúrát, a keresztény civilizációt és a nemzetek létjogát tagadó bolsevik szocializmus világából, ahogy az osztrákok azt megtették 1955-ben.
JÓZAN, MÉRTÉKTARTÓ ÉS FELESSŐGTELJES FORRADALOM
A magyar forradalom és szabadságharc nem artikulálatlan üvöltés, nem a szabadságvágy zabolátlan kitörése volt, hanem minden létező hősiessége mellett is józan, mértéktartó és felelősségteljes forradalom volt. A forradalom a magyar Géniusz megmutatkozása – folytatta Orbán. Brusznyai Árpádot a szabadságharc leverése után kivégezték. Brusznyai sors a miniszterelnök szerint tipikus magyar sors. Felebarátainkért érzett felelősség, kérlelhetetlen igazságérzet, az ellenségeinkkel szemben érzett igazságosság, lovagiasság – sorolta a magyarok erényeit.
Ezért fordul elő Orbán szerint történelmünkben újra és újra, hogy azok törnek ellenünk, akiket korábban megmentettünk vagy megvédtünk. Ma is elsők voltunk, akik Európát védtük a migrációtól, és békét javasoltunk háború helyett, amellyel megvédhettük volna százezrek életét. Köszönetet, méltánylást, jóakaratot sohasem, gáncsot, hátbatámadást gyakorta kaptunk szerinte. Orbán szerint Brusznyai ártatlan volt, megölték, köntösére kockát vetettek, emlékét is üldözték, hogy azt kitöröljék, ez pedig sikerült is három évtizedre. A miniszterelnök sem hallott róla gimnáziumi tanulmányai alatt – írja a Telex.
AHOL MAGASSÁG, OTT MÉLYSÉG IS VAN
Tudjuk, hogy a hazaárulók is a mi nemzetünk részei, „ők is benne vannak a történelmünkben, mint a balsors a Himnuszban. Ahol magasság van, ott mélység is van” – fogalmazott Orbán Viktor. Ezt a törvényt még a nagyszerű Veszprém városa sem írhatja felül szerinte: október 23-át november 4-e követte.
1956 öröksége nélkül nem győzhettünk volna 1989-ben Orbán szerint. „A szabadság jegyében harcoltunk, és a szabadságharcban kivégzettek adták kezünkbe a legerősebb fegyvert” – mondta miniszterelnök. A kommunistáknak jól tudták, hogy csak akkor volt esélyük 1989-ben átlépni a demokrácia korszakába, ha előbb bevallották legnagyobb bűnüket. Ahogy azonban bevallották, elvesztették a hatalmukat.
A LEGBIZTONSÁGOSABB ÉS LEGSTABILABB ORSZÁG
Orbán szerint 1989-ben csak az volt a dolgunk, hogy befejezzük, amit 1956-ban elkezdtek: hogy megmutassuk, harminc év kényszerű hallgatás nem egyenlő a megbocsátással, és hogy a számlát előbb-utóbb meg kell fizetni. Harminc évvel később is tart még a vita, hogy igazságszolgáltatás ügyében elégtelen demokráciát látva helyesen döntöttek-e a magyarok, mondta Orbán, aki szerint annyi azért bizonyos, hogy itthon úgy váltották le a kommunistákat, hogy Magyarországon nem volt polgárháború és egy ember sem halt meg. Nem kellett előrehozott választást sem tartani, és az is biztos Orbán szerint, hogy „máig mi vagyunk a legbiztonságosabb és legstabilabb ország egész Európában”.
A kommunizmus vezetőinek nagy szerepe volt az 1956-os forradalom vérbefojtásában. „Ha jól látom, az MSZMP utódpártja már mikroszkopikus méretű, és az utolsó baloldali párt is ott végzi, ahol 1956 szelleme szerint is végezni kell” – fogalmazott a miniszterelnök. A rendszerváltáskor 1956 győzött, és visszacsatlakoztunk az európai népek közösségébe. A hely azonban, ahova visszaérkeztünk, már nem ugyanaz Orbán szerint.
“VÁLLALD, HOGY KERESZTÉNYNEK, MAGYARNAK SZÜLETTÉL”
Szabadságot akartunk, szabadok is vagyunk, és Európa is a szabadság jegyében egyesült. Mást értünk azonban szabadság alatt szerinte, és különbözőképpen képzeljük el a szabad világot. A nyugatiaknak a szabadság menekülést jelent, „Szabadulj meg önmagadtól, szabadulj meg attól, aminek születtél (…), válts nemzetet, válts nemet, váltsd identitást. Cseréld ki az összes alkatrészedet, és rakd össze magad a legújabb divat szerint” – mondta a miniszterelnök.
Mi itt Magyarországon éppen az ellenkezőjére vágytunk szerint. „Arra vágytunk, hogy azok lehessünk, akik vagyunk”. A gondolat, hogy ne legyek férfi, keresztény és magyar, olyan, mintha a szívünket tépnék kép. A szabadság azt jelenti Orbán szerint, hogy vállald, hogy kereszténynek, magyarnak születtél. Erről se Brüsszel, se Moszkva kívánságára sem vagyunk hajlandóak lemondani Orbán szerint.
MOSZKVA TRAGÉDIA VOLT, BRÜSSZEL CSAK EGY ROSSZUL SIKERÜLT KORTÁRS PARÓDIA
Még ma is felbukkannak olyan dolgok, amik a szovjet időkre emlékeznek, mondta Orbán, aki szerint szerencse, hogy ami elsőre tragédia volt, az ma már komédia. Moszkva tragédia volt, Brüsszel csak egy rosszul sikerült kortárs paródia. És ha Moszkva fütyült, akkor úgy kellett táncolni, de ha Brüsszel fütyül, akkor mi nem táncolunk, ha nem akarunk – fejtegette a miniszterelnök.
Az elvtársi kioktatás változatlan, csak most kondicionalitási eljárásnak hívják azt Orbán szerint. Brüsszelben jogállamisági eljárásnak hívják a pártállami megrovást – tette hozzá. Folytatva a párhuzamot úgy fogalmazott: nem a tankok gurulnak be Keletről, hanem a dollárok Nyugatról, de ugyanoda és ugyanazokhoz. A Szovjetunió reménytelen és megjavíthatatlan volt a miniszterelnök szerint, az Európai Unió azonban nem az, hiszen jövőre is EP-választás lesz. „Európa még él, lélegzik, a testében még dolgozik az életerő.”
’56 ÁLDOZATAI NEM HALTAK MEG HIÁBA
Orbán szerint azért vagyunk itt ma, hogy emlékeztessük magunkat a régi ígéretre, miszerint ’56 áldozatai nem haltak meg hiába, és a szabadságot éljük és örökül hagyjuk. Veszprém pedig ma megmutatja egész Európának, milyen a magyar kultúra, milyen a szabadság, ha magyar. A miniszterelnök szerint a magyarok tudják, hogy a történelem nem mögöttük van, hanem alattuk: azon állnak.
Forrás: Telex
