Vasárnap naplemente után, idén 10. alkalommal tűnt fel a sarki fény hazánkban, de sosem volt még annyire erős, hogy Szegeden is látható legyen. Dr. habil. Gál Tamás DSc, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense sem hagyta szó nélkül a látványt, ismertette a különleges jelenség magyarázatát.
A földtudományok szemszögéből különösen izgalmas jelenségnek lehettünk tanúi a napokban, amikor is a Nap aktivitásának egyik lenyűgöző megnyilvánulása, egy koronakidobódás közvetlenül érintette bolygónkat. Az ilyen napköri események nemcsak a csillagászok figyelmét kötik le, hanem a geofizikai jelenségek tanulmányozása során is fontos adatokkal szolgálnak, hiszen a Föld mágneses terére gyakorolt hatásuk révén észlelhetővé válhat a varázslatos sarki fény még hazánkban is – olvasható az egyetem oldalán.
KORONAKIDOBÓDÁS VOLT, AMI A CSILLAG TERMÉSZETES MŰKÖDÉSÉNEK RÉSZE
Mint kiemelték, november 3-án a Nap felszínén koronakidobódás történt, ami a csillag természetes működésének része. Ekkor nagy mennyiségű, töltött részecskékből álló plazmafelhő távozik a felszínről, majd napokkal később éri el a Földet mint egy geomágneses vihar. A Föld mágneses mezőjének hatására a töltött részecskék csak az északi és déli mágneses pólusok mentén közelíthetik meg a felszínt, ahol az alacsonyabb magasságokban lévő sűrűbb légkörben lévő részecskékkel ütközve fényjelenségeket váltanak ki. A leggyakoribb szín a zöld, amely az oxigénmolekulákkal történő reakció következménye, de a jelen esetben a domináns szín a piros volt, amely alacsony magasságban (100 km) a nitrogénmolekulákkal, nagy magasságban (300-400 km) pedig az oxigénatomokkal történő reakcióra utal. A látványosságon túl a geomágneses vihar károsíthatja az elektromos hálózatokat, azonban ezúttal az amerikai NOAA értékelése szerint a vihar G2-es osztályú volt, ami egy 1-től 4-ig terjedő skálán a második leggyengébb.
KIVÁLÓAN LÁTHATÓ VOLT A JELENSÉG
Magyarországon is gyakran észlelhető a sarki fény, amennyiben erős koronakidobódás és kedvező látási viszonyok együttesen adottak. A vasárnapi nap különösen szerencsés volt, mert a sarki fény jelensége a pólus Magyarország felé eső részén volt erős, és a vasárnap átvonuló hidegfront után egy rendkívül tiszta és hideg légtömeg uralkodott el Közép-Európában, ami kiváló látástávolságot biztosított.
A Dél-Alföldön is több helyről jelentették a jelenség észlelését, sajnálatos módon azonban a közvilágítás és egyéb fényszennyezések miatt a nagyobb városok központjában, így Szeged belterületén sem volt látható. Megjegyzendő, hogy ennek az alapvetően veszélytelen, ugyanakkor rendkívül impozáns jelenségnek a megértése komplex földtudományi (geofizikai, meteorológiai) ismereteket igényel, amely területeken az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet a hazai kutatások és oktatás élvonalába tartozik.
