Szegedi Arcok

Élen a fenntarthatóságban: az SZTE javított, holtversenyben a legjobb magyar egyetem a QS friss rangsorán

A brit Quacquarelli Symonds (QS) december 5-én megjelent fenntarthatósági felsőoktatási rangsorában a Szegedi Tudományegyetem megosztott első helyen végzett Magyarországon. A világ intézményeit környezeti, társadalmi és irányítási szempontok szerint mérő listán az SZTE a kiváló hazai helyezése mellett nemzetközi téren is remekelt: 122. lett európai, és 259. világviszonylatban – tudtuk meg az egyetemtől.

A Szegedi Tudományegyetem holtversenyben a legjobb magyar egyetem a világ legelismertebb felsőoktatási tevékenységeket minősítő cége, a brit Quacquarelli Symonds (QS) friss fenntarthatósági rangsorán. A december 5-én megjelent QS World University Rankings: Sustainibility 2024 környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és irányítási (Governance) szempontok szerint méri az intézményeket, arra idén 1403 intézmény került fel a világon, ami több mint duplája a tavaly rangsorolt egyetemeknek. Az SZTE mégis javított világhelyezésén: a 259. helyre került a korábbi 381-400. kategóriából. Európában 493 intézményből lett 122. a Tisza-parti universitas, hazánkban pedig hét egyetem közül szerzett megosztott első helyet.

SZÁMOS ALKATEGÓRIÁBAN IS REMEKÜL SZEREPELT

A Szegedi Tudományegyetem a rangsor alkategóriáiban is remekül szerepelt, a legjobb nemzetközi helyezést környezeti fenntarthatóság (79.), valamint irányítási (106.) területen érte el. Magyar viszonylatban a legmagasabb pontszámot kapta, és így első helyen végzett – az említett környezeti fenntarthatóság mellett – a fenntarthatóságot érintő kutatásokat, a társadalmi hatást, a tudásmegosztást, a kutatási és oktatási tevékenységek hatását mérő alkategóriákban. Remek eredményeket ért el az SZTE a fenntarthatóság oktatása, az esélyegyenlőség, a munkaerőpiacra való felkészítés, a jó életminőség elősegítése, valamint a szervezeti irányítás szempontjait illetően is.

TÖBB FINOMÍTÁS IS VOLT

A QS fenntarthatósági rangsora tavaly jelent meg először, a készítők az idei évre több finomítást is végeztek a rangsorolási módszertanon, és az indikátorok szélesebb körét alkalmazták, hogy a kiválósági lista még hitelesebb képet adhasson az egyetemek fenntartható fejlődés szolgálatában végzett tevékenységeiről, hatásáról.

A környezeti hatást mérő szempont (Environmental Impact) a végeredménybe 45%-ban számít bele, és olyan tényezők alapján járja körbe az intézményeket, mint a környezettudatosság és fenntarthatóság fókuszú oktatási tevékenység és akadémiai elismertség (17%), a fenntartható fejlődési célok területein folytatott kutatások és az intézmény kapcsolódó hírneve (13%), a környezettudatos intézményi működés, az eziránti elkötelezettség (15%).

MUNKAERŐPIACRA VALÓ FELKÉSZÍTÉS, JÓ ÉLETMINŐSÉG

A társadalmi hatást mérő szempont (Social Impact) szintén 45%-os súllyal számítódik a helyezésbe. Ide az alábbi alkategóriák tartoznak:

  • a hallgatók munkaerőpiacra való felkészítése (11%),
  • az esélyegyenlőség dimenziója (12%),
  • a jó életminőség (jólét és jóllét) elősegítése, biztosítása (5%),
  • az oktatási tevékenység társadalmi hatása (7%),
  • a tudás kutatási együttműködések terén való hasznosítása, megosztása (10%).

Új elem idén az irányítási szempont szerinti kategória (Governance) 10%-os súllyal, amely az egyetem mint szervezet működését értékeli a fenntarthatóság szemszögéből (etikus szabályozási környezet, felelősségteljes és transzparens irányítás és gazdálkodás).

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb