Életének 68. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt Dr. Nagy István, a Szegedi Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikájának főorvosa – közölte a szomorú hírt a SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar – SZOTE.
Mint kiemelték, Dr. Nagy István főorvos 1955.03.16-án született Győrben. Általános iskolába szülőhelyén 1961-1969 között járt, majd tanulmányait 1969-1973 között Győrben a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban folytatta.
SZEGEDRE JÁRT EGYETEMRE
Gimnáziumi érettségit követően 1975-1981 között Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemre járt, ahol 1981-ben általános orvosi diplomát szerzett. Már egyetemi évei alatt 1976-1981-ig a SZOTE Biokémiai Intézetében tudományos diákköri és demonstrátori munkát végzett, kutatási területe a vázizom proteázok karakterizációja és regulációja volt. Az általános orvosi diploma megszerzése után
- 1981-1984 között kórházi orvosként dolgozott Salgótarjánban a Megyei Kórházban,
- 1984-ben a Magyar Tudományos Akadémia kutatói ösztöndíjasaként került ismét Szegedre, az akkor Prof. Dr. Varró Vince által vezetett és nevével fémjelzett I. sz. Belgyógyászati Klinikára,
- ahol 1987-1989-ig osztályos orvosként,
- 1989-1993-ig egyetemi tanársegédként,
- 1994-től egyetemi adjunktusként,
- utóbb pedig klinikai főorvosként tevékenykedett haláláig.
- 1988-ban belgyógyászat, 1991-ben gasztroenterológia szakvizsgát tett.
NEKI KÖSZÖNHETŐEN JÖTT LÉTRE A HEPATOLÓGIAI OSZTÁLY
1994-ben Prof. Dr. Lonovics János kezdeményezésére, Dr. Nagy István vezetésével jött létre, részben a korábban közös, de főképpen pancreas-profilú „máj-pancreas” munkacsoportból leválva a Klinika önálló hepatológiai osztálya és munkacsoportja, melyet többek között az indokolt, hogy 1993-tól a Klinika a krónikus vírushepatitiszek interferon kezelésére kijelölt regionális OEP-centrummá vált, valamint az, hogy a cirrhoticus varixvérzők egyre növekvő száma miatt 1994-ben már elkerülhetetlenné vált a klinikán korábban addig nem alkalmazott endoszkópos vérzéscsillapítási módszerek meghonosítása, melyben úttörő tevékenységet végzett.
A HEPATOLÓGIAI KUTATÓ ÉS RIA LABORATÓRIUMOT VEZETTE
Mindemellett a Hepatológiai Kutató és RIA laboratóriumot vezette. Utóbbinak tevékenységi köréhez tartozott hormonok (humán gasztrin, inzulin, glukagon, VIP, PP, renin) és cytokinek, valamint gyulladásos és fibrogenetikus markerek RIA és ELISA meghatározása és állatkísérletes munkák is. A feszített mindennapos betegellátási feladatokon túl a munkacsoport vezetőjeként klinikai és alapkutatási szintű kutatómunkát is folytatott. Kísérletes munkáiban vizsgálta az apoptosis/necrosis jelenlétét májbetegségekben.
Különböző cytokinek, endotoxinok and Gram-pozitív baktériumok jelentőségét a májbetegségek pathogenesisében. A patkányokon végzett állatkísérletes modellek között szerepelt a zsírsavoxidáció gátlásával létrehozott zsírmáj követése, a heveny toxikus/endotoxikus májkárosodás vizsgálata, valamint a thioacetamiddal kiváltott májcirrhosis megfigyelése. 2004-től a fokozódó betegellátási és oktatási terhek miatt ezt követően munkacsoportjának tevékenysége zömében inkább klinikai megfigyeléseken nyugvó kutatásokra, obszervációs tanulmányokra, klinikai farmakológiai vizsgálatokra korlátozódott.
PÉLDAKÉNT SZOLGÁLT MUNKATÁRSAINAK
A klinikai ismeretek globális mennyiségének exponenciális növekedése által óhatatlanul bekövetkező szakmai szubdiszciplináris szuperspecializáció mellett mindig megőrizte általános belgyógyászati, holisztikus szemléletét, s sokszor bonyolult klinikai esetek sokrétű kérdéseire egyszerű megoldást talált. Széles látókörében és olvasottságában gyökerező tájékozottsága kiemelkedő lényeglátással társult, példaképként szolgálva munkatársainak – írja az egyetem Dr. Nagy István főorvosról.
