Rengeteg a lakatlan lakás Magyarországon, Szegeden több mint 16 ezer üres ingatlan van
Folyamatosan jönnek ki a 2022-es népszámlálás adatait taglaló elemzések, ezek közül az egyik legnagyobb visszhangot az üres lakások magas száma váltotta ki. Magyarországon összesen több mint 570 ezer üresen álló ingatlan található, ez a hazai lakásállomány csaknem 15 százaléka. Szegeden jelenleg a 71 868 db lakott lakás mellett 16 381 db üres ingatlan található!
A Telex azt írja, hogy az országban ezek az ingatlanok papíron üresek, a tavalyi népszámláláskor nem volt bejelentkezett lakójuk. Ez nem jelenti feltétlenül, hogy használaton kívüliek volnának, ezek olyan ingatlanok, amelyeket ideiglenesen használnak lakásként, szívességi alapon lakják, AirBnB-nek, irodának, rendelőnek használják, és sok közülük nyaraló.
A LAKÁSOKNAK 18 SZÁZALÉKA ÜRES SZEGEDEN
Az ilyen papíron üres ingatlanok nem egyenletesen oszlanak meg az ország egyes településein, jelentős eltérések mutatkoznak területileg. A Telex térképérből kiderült, hogy Szegeden a 71 868 db lakott lakás mellett 16 381 db üres ingatlan található, mely a teljes állomány 18,56%-a.
A VÁROSBÓL KIKÖLTÖZÉS
Az üres lakások területi eloszlását legalább öt tényező határozza meg. A legkevesebb nem lakott ingatlan azokon a településeken van, ahol az utóbbi időszakban jelentősen megnőtt a népesség a szuburbanizáció, azaz a városból kiköltözők miatt. Ezt látjuk a nagyvárosok, főképp Budapest környezetében, ahol rendre 5-10 százalék alatt van ezek aránya. Nagy valószínűséggel ezek is csak időlegesen üresek, és a városból kiköltözni vágyók a következő években gyorsan megtöltik.
CSONGRÁD-CSANÁD VÁRMEGYE KÜLÖN
A lap megemlíti külön Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyék határterületét. Mint írják, az adatok rendkívül erős összefüggést mutatnak a külterületi – jellemzően tanyasi – népesség arányával. Ezeken a területeken az 1950-es évek előtt a népesség 80-90 százaléka szórványtelepüléseken élt, ez azonban az erőltetett kollektivizálás hatására jelentősen csökkent. A rendszerváltozáskor még mindig volt jó pár olyan település, ahol a népesség több mint fele tanyán élt. A külterületeken élő emberek hétköznapjait segítő tanyagondnoki rendszer az 1990-es évek óta sem tudta teljes egészében pótolni az infrastruktúra hiányait. A fiatalok kiköltözése azonban nem olyan ütemű, mint amekkora az elvándorlás vagy a halálozások aránya. A legtöbb üres ingatlan százalékarányosan Szeged mellett Balástya területén van, itt az 1339 ingatlanból 478 üres, Kövegyen pedig a 158-ból 73.
SZÁMOS TÉNYEZŐ BEFOLYÁSOLJA AZ ÜRES INGATLANOK JELENSÉGÉT
Összegzésképpen elmondható, hogy az üres ingatlanok jelensége rendkívül komplex, és számos tényező befolyásolja azt. A nagyvárosok központjának átalakulása, a turisztikai funkció nagy aránya, de a gazdaságilag hátrányosabb helyzet, vagy valamilyen sajátságos település- és gazdaságszerkezeti tényező is hozzájárulhat a nem lakott lakások magas arányához.