Brutális alaptőkével jegyezték be a szegedi BYD autógyár cégét, hamarosan lefektethetik a gyár alapjait is

Elképesztően magas, 191,855 milliárd forintos alaptőkével jegyezték be a Szegedre tervezett BYD autógyár mögötti BYD Auto Hungary Kft.-t – számolt be róla a Portfolio a hvg360 információi alapján. Az éppen félmilliárd eurós alaptőkét „nagy valószínűséggel” a magyar állam fizette be a lap szerint, ez következik ugyanis az 5 milliárd eurósra becsült beruházásból, illetve a magyar állam elmúlt évekbeli támogatási politikájából, amely jellemzően a beruházás 10%-át adta oda támogatásként.

A szegedi autógyár mögötti magyar kft-t egyelőre komáromi székhellyel jegyezte be a tatabányai cégbíróság. A hvg360 arra is emlékeztet, hogy a bejegyzett tevékenységek között az akkumulátorgyártás is ott van, noha a kínai befektetést bejelentő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban azt hangsúlyozta, hogy Szegeden a BYD elektromos autókat, és nem akkumulátorokat fog gyártani. A lap azt is megjegyzi azonban, hogy a győri Audi és a kecskeméti Mercedes cégének tevékenységi körében is benne van az akkumulátorgyártás, mégsem gyártanak ilyesmit a két magyar városban.

VILÁGSZERTE TÖBB, MINT 3 MILLIÓ AUTÓT ADOTT EL TAVALY A BYD

A BYD tavaly világszerte már több mint 3 millió autót adott el, többet, mint a nagy rivális amerikai Tesla. Idehaza tavaly októbertől a Duna Autó és a Wallis Motor két kereskedése forgalmazza a kínai elektromosautót, februártól pedig megnyílik a Schiller Autó ugyancsak budapesti BYD-szalonja is a lap szerint.

AZ AUTÓPÁLYA MELLETT ÉPÜLNE FEL A GYÁR ELSŐ KÉT CSARNOKA

A szegedi beruházásról semmi érdemi információ nem érkezett a karácsony előtti bejelentés óta, a napokban viszont már tervek is érkeztek az építésügyi hatósághoz a beruházásról. A Telex vasárnapi cikke szerint az engedélyekre váró rajzokból kiderül, hogy az ELI-ALPS lézeres kutatóközponttól északra, az autópálya mellett épülne fel a kínai elektromosautó-gyár első két csarnoka, legalábbis ennek a kettőnek az alapozására szeretnének engedélyt kérni a gyár tervezői. A dokumentumokból kiolvasható, hogy a nagyobbik csarnok az autók karosszériájának formázására szolgálna 4 hektáron, míg a kisebbik egy könnyűfémes, kompozitanyagokkal foglalkozó üzem lenne, majdnem feleakkora területet elfoglalva.