Friss településindex: Szegeden a legmagasabb a diplomások aránya az országban, és a TOP 10-ben vagyunk a legtöbbet fejlődő megyeszékhelyek rangsorában

Elkészült az Egyensúly Intézet településindexe. A településindex adatalapon, különböző indikátorok használatával méri fel a települések fejlettségi szintjét, valamint a 2014 óta látott fejlődésüket 2021-ig. Az adatokból az látszódik, hogy Szegeden a legmagasabb a diplomások aránya, valamint a legtöbbet fejlődő megyeszékhelyek rangsorában a 10. helyezettek lettünk.

A rangsort Boros Tamás, az agytröszt igazgatója, valamint Marek Bertram elemző mutatták be. Az eseményen felszólalt Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, valamint több más polgármester, alpolgármester is.

NYILVÁNOS ADATOKAT HASZNÁLTAK

A településindex kidolgozásához nyilvános adatokat használtak a Központi Statisztikai Hivataltól, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerből, valamint a GeoX Kft.-től. Boros Tamás elárulta, mostantól minden évben kiadják a településindexet, hogy ne csak a fejlettségi alaphelyzet, hanem a fejlődés üteme is látható legyen. Az Egyensúly Intézet igazgatója tisztázta, hogy nem szeretnének politikai sorrendharcot, rengeteg oka lehet egy település sikerességének, vagy épp sikertelenségének, miközben egy polgármester megítélése nem csak az adatokon múlik. Marek Bertram, a kutatás vezetője elmondta, hogy több mint kétezer indikátorból 53-at választottak ki, például:

• A lakások átlagos négyzetméterára,
• az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem,
• az egy főre eső iparűzési adó mértéke,
• a helyi önkormányzatok összes költségvetési bevétele egy főre,
• a belföldi oda- és elvándorlás különbsége ezer lakosra,
• a diplomások interpolált aránya,
• a gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban ezer főre,
• a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya,
• a bűncselekmények száma ezer főre.

A települések 0–100 közötti pontszámot kaptak a változókhoz, egyes indikátorok fontossága között különbséget tettek, így súlyoztak. A kutatásban öt kategóriát állítottak fel: fővárosi kerületek, megyeszékhelyek, városok, kisvárosok, valamint községek.

BUDAPESTRE KÜLÖN FÓKUSZÁLTAK

Az Egyensúly Intézet kutatása alapján a legfejlettebb budapesti kerületek:

• V. kerület
• I. kerület
• VI. kerület

Belváros-Lipótváros az aktuális erőviszonyokat kifejező számokban, valamint a kerületek fejlődési ütemét vizsgáló rangsorban is az élen zárt. A kutatásban kiemelték, hogy a fővárosban itt a legmagasabb az ezer főre jutó gimnazisták száma, ahogy az egy főre jutó költségvetési bevételek összege is. A kerület kiemelkedő a vendéglátóipari egységek számában is.

Budapest egészének teljesítményét a többi településtípustól elkülönítve vizsgálták. Az Egyensúly Intézet értékeléséből kiderült, hogy 2014 és 2021 szinte minden irányadó indikátornál előrelépés tapasztalható a fővárosban: jelentősen csökkent az ezer főre eső bűncselekmények száma, az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem számottevő mértékben emelkedett, érdemben nőtt az egy főre jutó iparűzésiadó-bevétel, a gimnáziumi tanulók ezer főre vetített száma, valamint az egy főre jutó önkormányzati bevételek összege.

A LEGFEJLETTEBB MEGYESZÉKHELY

A legfejlettebb megyeszékhelyek az Egyensúly Intézet településindexében:

• Székesfehérvár
• Győr
• Eger lett.

Az utolsó elérhető adatok alapján Székesfehérváré a legmagasabb egy főre jutó iparűzési adó, valamint a második legmagasabb az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem. A város a megyeszékhelyek között lakosságarányosan első helyen áll a vendéglátóhelyek számában, ahogy az élelmiszerboltokban, és a nem élelmiszer jellegű belkereskedelmi egységekben is.

A kutatásban Győrről úgy fogalmaztak, hogy a város több dimenzióban is első helyen végzett a megyeszékhelyek kategóriájában: itt a legmagasabb az egy főre eső nettó belföldi jövedelem, és az ezer lakásra jutó lakásépítések száma. Győrben a legalacsonyabb a nyilvántartott álláskeresők aránya, viszont az egy főre jutó önkormányzati bevételek tekintetében jelentősen elmaradnak Székesfehérvártól.

Az első három helyen végzett megyeszékhely közül Győrbe érkezett a legtöbb egy főre jutó állami támogatás, de itt a legalacsonyabb az alapszolgáltatásokon felüli, egy főre vetített önkormányzati kiadás. Győr esetében a vizsgált időszakban megfigyelhető fejlődés elsősorban a bűncselekmények számának csökkenéséből, az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelemből, valamint az szja-t fizetők arányából és az átlagos négyzetméterárak növekedéséből ered – írja az Index.

SZEGEDEN A LEGMAGASABB A DIPLOMÁSOK ARÁNYA

A megyeszékhelyek versenyében Eger bizonyult a legképzettebb településnek, itt a legmagasabb az ezer főre jutó gimnáziumi tanulók száma, valamint – Szeged után –, a második legmagasabb a diplomások aránya. A városnak az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem és az szja-t fizetők tekintetében is kiemelkedő a helyzete. Ugyanakkor az egy főre vetített költségvetési bevételek alig változtak 2014 óta, ráadásul ezek az élvonalon belül itt a legalacsonyabbak. A kutatásból kiderült, hogy Eger jó pozícióból indult, de visszafogott fejlődést produkált a vizsgált időszakban.

A LEGTÖBBET FEJLŐDŐ MEGYESZÉKHELY KECSKEMÉT

A legtöbbet fejlődő megyeszékhelyek rangsora: Székesfehérvár, Zalaegerszeg, Kecskemét. Mint kiderült, itt Szeged a 10 helyet szerezte meg. A 15 ezer fő feletti lakosságszámú városok fejlettségi sorrendje a kutatásban:

• Budaörs
• Biatorbágy
• Gödöllő
• Paks
• Veresegyház.

Boros Tamás ezzel kapcsolatban megjegyezte, az első három helyezett fővárosi agglomerációs település, tehát számít a földrajzi adottság, ám nem véletlenül ezek a legfejlettebbek, „lehet szükséges, de nem elégséges” feltétel Budapest közelsége. Az ebben a kategóriában legtöbbet fejlődő települések: Biatorbágy, Komárom, Monor, Fót, Cegléd.

KISVÁROSOK SORRENDJE

A kisvárosok (5001 és 15 000 fő közötti lakosságszám) sorrendje:

• Balatonfüred
• Üllő
• Diósd
• Üröm
• Aszód

A legtöbbet fejlődő kisvárosok rangsora: Délegyháza, Erdőkertes, Szikszó, Dömsöd, Polgárdi. Ezeknél a településeknél jelentősen alacsonyabb a fejlődés üteme, mint a korábban felsorolt nagyobb városoknál. A községek rangsora:

• Hévíz
• Fonyód
• Alsóörs
• Berente
• Balatonföldvár

A legtöbbet fejlődő községek: Tornakápolna, Hejőkürt, Gyöngyösmellék, Lendvajakabfa, Galvács. Boros Tamás a községek fejlettségével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az alacsony lakosságszám miatt akár egy gazdagabb család odaköltözése is jelentősen emelheti az indikátorok összegét.

LÁTVÁNYOSAN FEJLŐDTEK AZ ÉSZAK-ALFÖLDI TELEPÜLÉSEK

A kutatás következtetésiben többek között kifejtették, hogy 

• a Budapestet sújtó kivándorlás számos agglomerációs településre jelentős terhet ró. 2014-2021 között Pest megyében 35 településen növekedett a lakosság létszáma legalább ezer fővel.
• A megyeszékhelyek kategóriájában látványosan fejlődtek az észak-alföldi települések.
• A 68 darab 15 ezer fő feletti városból 26 mutatott fejlődést a vizsgált időszakban.
• A kisvárosok 60 százalékának csökkenést kellett elkönyvelnie 2014–2021 között.
• A Balatonnál nemcsak erős, hanem egyre fejlődő községek és kisvárosok vannak.
• A községek tizedénél tapasztalható visszaesés a vizsgált időszakban.

Azoknál a településeknél indult el drasztikus leszakadás, amelyek népességmegtartó ereje jelentősen csökkent, valamint ahol elsorvadtak a szolgáltatások, elmaradtak az infrastrukturális fejlesztések, és nem emelkedtek az önkormányzati bevételek. Az Egyensúly Intézet honlapján interaktív térképeken valamennyi település helyezése megtalálható.