Orbán Viktor: Sűrű évre számíthatunk, az uniós pénznél fontosabb, hogy mi lesz a gyerekeinkkel meg az unokáinkkal

Az idei évben először adott péntek reggeli interjút Orbán Viktor. Többek közt beszélt a 13. havi nyugdíjról, az uniós források helyzetéről, és arról, hogy mi lehet szerinte a legnagyobb gazdasági veszély 2024-ben Magyarországon.

Orbán Viktor a Kossuth Rádió stúdiójában kezdte a péntek reggel. Az interjúban először arról kérdezték: jelzésértékű-e az idei évre nézve diplomáciai szempontból az, hogy a szlovák és a vietnémi kormányfő is Magyarországon járt ezen a héten? 

SŰRŰ ÉVRE SZÁMÍTUNK

A miniszterelnök válaszában kifejtette: „Sűrű évre számíthatunk” Mint mondta, jövő héten Magyarországra érkezik Moldova miniszterelnöke is Magyarországon”, valamint megkezdték az Európai Tanács soros elnökségének előkészítését (ezt Magyarország a nyáron veszi át). 

Kitért arra is, hogy a nemrég Budapestre látogató Robert Fico szlovák miniszterelnököt negyedszerre választották kormányfővé tavaly ősszel, és kettejük viszonya nem mindig volt a legjobb, de most kifejezetten jó a helyzet. “Aligha kaphattunk volna bíztatóbb vendéget, mint a szlovák miniszterelnök” – mondta, hozzátéve, hogy ehhez képest „egy másik történet” a vietnámi miniszterelnök látogatása, és szerinte ez a vizit azt jelzi, hogy nem a Nyugat diktálja már a világgazdaság feltételeit.

Mint mondta, Vietnám százmilliós ország, régóta van velük diplomáciai kapcsolatunk, „szeretnek minket”, és a világ tíz leggyorsabban fejlődő gazdaságának egyike. Hozzátette azt is, hogy az orosz-ukrán háború kérdésében is megegyezik a magyar és vietnámi álláspont.

BRÜSSZEL ÉS AZ UNIÓ

Orbán Viktort ezután az uniós ügyekről kérdezték, miután a héten ismét Magyarországról tárgyaltak az Európai Parlamentben. „Az emberek nem értik azt a brüsszeli tolvajnyelvet, amelyen zajlik az európai politika” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte most Ursula von der Leyennek muszáj volt szakítania ezzel és a nyelvezettel, és nyíltan elmondania, hogy „mi a baja a magyarokkal”, és bevallotta, hogy a migráció és az LMBTQ-ügyekkel van problémájuk. Hozzátette: nincs az a pénz, amiért engednének ezekben a kérdésekben Brüsszelnek.

A miniszterelnök azt mondta, hogy szerinte az EP-választás is erről a két kérdésről fog szólni, és ezért jó, hogy az EB elnöke is erről beszélt a héten. Hozzátette: szerinte a magyar jogállamisággal, igazságszolgálatással szemben felhozott uniós aggodalmakról „mindenki tudta”, hogy valótlanok. Szerinte jelzésértékű, hogy nemrég kiderült, hogy a magyar közbeszerzési rendszer az egyik legjobb Európában.

MEGVAN A NEMZETI ÉRZÉS, EZER ÉV UTÁN IS

A nemzeti konzultáció bizonyítja, hogy az ezeréves magyar nemzet megmarad – mondta. Ezután szóba került a nemzeti konzultációs is, amellyel kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: a magyar egy ezeréves nemzet, és szerinte az, hogy másfél millió ember hajlandó volt értelmezni és kitölteni a konzultációt, bizonyítja azt, hogy a nemzeti érzület megmaradt. 

“Ez nagy dolog szerintem, hogy Magyarországon ez a nemzeti érzés megvan […] ezer év után is” – mondta, hozzátéve: bármit is mondanak Nyugaton a nemzeti konzultációról, az egy pozitív dolog. Kitért arra is, hogy a 20. század „nem éppen a magyarok sikereitől volt hangos”, ezért most kellenek a gazdasági sikerek, és a nemzeti konzultációs is egy eszköz ahhoz, hogy a nemzetet rávegyék a „közös cselekvésre”.

Arra a kérdésre, hogy Brüsszelben meghallják a konzultációt kitöltők üzenetét, Orbán Viktor viccelődve azt mondta: ez mindig attól függ, hogy „milyen a postás”. Én vagyok az, tehát bízhatnak bennem, ezt meg fogják hallani” – tette hozzá. 

UNIÓS PÉNZEK

Orbán Viktort ezután arról kérdezték, hogy miért kellett ilyen sokat várni az uniós forrásokra. A miniszterelnök erre azt mondta: a pénzek pont akkor nem jöttek, amikor a leginkább szükség lett volna rájuk, vagyis a koronavírus-járvány idején és 2023-ban. “És mi a helyzet? Mind a két válságot megoldottuk, az inflációt letörtök uniós segítség nélkül” – fogalmazott, majd arról is beszélt, hogy azóta jobb a helyzet, és a gazdasági előrejelzések szerint „szép jövő előtt állunk”, az uniós élbolyban leszünk a növekedés.

„Lekopogom, legyen így” – mondta, majd kitért arra is: a fentiek második tanulsága az, hogy a tavaly decemberben felszabadított uniós források a teljes magyar költségvetéshez képest valójában nem annyira jelentősek, különösen annak fényében, hogy az Unióba be is kell fizetnünk egy bizonyos összeget. Mint mondta, az uniós források „inkább csak gyorsítanak minket”, például a tanárbérek emelésével kapcsolatban, ahol a források segítségével sikerült elérni azt, hogy hat év helyett három év alatt lehet végrehajtani a béremelési programot. “Uniós pénz nélkül is meglett volna, csak több időt vett volna igénybe. Ezért nem lényegtelen persze az uniós pénz” – mondta. 

Hozzátette azt is: örül annak, hogy sikerült rendezni a tanárok helyzetét a tavaly elfogadott törvénnyel. Kitért arra is, hogy a tanárok körében felborultak az arányok a nemek közt, és azt szeretné, ha idővel 50-50 százalék lenne a nemek közti arány a szakmában.

GAZDASÁG ÉS VESZÉLY

A miniszterelnököt ezután arról kérdezték, hogy az előrejelzett gazdasági növekedés miatt fennállhat-e annak a veszélye, hogy ismét magas lesz az infláció? Orbán Viktor erre azt mondta, hogy a következő években az ápolók bérét még rendezni kell majd. Utána arról beszélt, hogy a nyugdíjak miatt mindig aggódik, de a nyugdíjasoknak most is megígéri, hogy meg fogják kapni idén is a pénzüket, a 13. havi nyugdíjat. “Most, hogy visszajön-e az infláció? Senki sem tudja pontosan” – mondta ezután, hozzátéve: a nemzetközi pénzintézetektől, valamint a jegybankot is kapnak állandóan előrejelzéseket ezzel kapcsolatban. 

„Én úgy látom, hogy az infláció visszaemelkedésének veszélye minimális” – fogalmazott, hozzátéve: inkább azt tekinti az elsőszámú veszélynek gazdasági szempontból, hogy a növekedés nem lesz elég nagy. Mint mondta: higgadt, megfontolt, a beruházókat segítő politikára van szükség, és ezt szerinte a Jegybank garantálni tudja majd az idei évre.

A kérdésre, hogy a kormány mit tud tenni ez ügyben, Orbán Viktor azt mondta: „Először is azt, hogy nem avatkozik be a Jegybank dolgába”. Kitért arra is, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek is van felelőssége ebben a kérdésben, de nem szeretné kiteregetni a kormány belső ügyeit, mert elég, ha az emberek azt látják, hogy megfelelően működnek a dolgok.