Róna-Tas András nyelvész, orientalista a magyar őstörténet, a tibetológia, a turkológia és a mongolisztika területének neves kutatója kapta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szegedi bizottságának idei Pro Scientia életműdíját, az elismerést csütörtökön adták át a testület közgyűlésén.
Az MTA szegedi bizottsága 2019-ben a nemzetközi színvonalú, iskolateremtő tudományos munka elismeréséül alapította a Pro Scientia életműdíjat. A díj Bánvölgyi László szobrászművész Albert Einstein 1933 című kisplasztikája, amelynek szoborváltozata 2008 óta látható az akadémiai bizottság épületének udvarán.
JELENTŐS EREDMÉNYEKET ÉRT EL
Krisztin Tibor, a bizottság elnöke elmondta, Róna-Tas András kutatásai a magyar nép, a magyar népi kultúra keleti kapcsolataira irányultak. Járt Mongóliában, ahol nyelvészeti és néprajzi gyűjtést végzett, vizsgálta a mongol nomád életmódot, nyelvet és nyelvjárásokat. Feldolgozta a tibeti-mongol nyelvi kapcsolatokat. Nyelvészeti és néprajzi gyűjtést végzett a Volga vidékén, a csuvasok között. Kutatta a nyelvrokonság elméletét és a csuvas-mongol nyelvviszonyt. Jelentős eredményeket ért el a honfoglalás előtti magyar-török kapcsolatok kutatásában, illetve a magyar etnogenezis és az államalapítás kérdésében.
Ő INDÍTOTTA EL SZEGEDEN AZ ORSZÁG ELSŐ ALTAJISZTIKAI KÉPZÉSÉT
Róna-Tas András 1955-ben az ELTE muzeológus szakán diplomázott. 1968-tól dolgozott a szegedi József Attila Tudományegyetemen (JATE), ahol 1974-ben nevezték ki egyetemi tanárrá. Szegeden elindította az ország első egyetemi altajisztikai képzését. 1990-től két évig a JATE rektori tisztségét is betöltötte. 1990-ben választották az MTA levelező 1995-ben rendes tagjává. Munkásságát a nemzetközi kitüntetések mellett Széchényi-díjjal ismerték el.
23 ÉVE MENT NYUGDÍJBA
Róna-Tas András úgy fogalmazott, 23 éve ment nyugdíjba, aki akkor született, az ma már egyetemista, így meghatónak tartja, hogy Szeged nem feledkezett el róla. A professzor elmondta, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri az szegedi egyetemi és akadémiai tudományos életet, és az adott körülmények között elért kiemelkedő sikereket. Az akadémikus az egyetem és az MTA szegedi bizottsága mai vezetőitől azt kérte, támogassák a tehetségeket, még akkor is, ha ez nem mindig könnyű, hiszen ez a legjobb befektetés Magyarország számára. A 92 esztendős professzor felidézte, hogy 2011-ben elkészült nagy munkája a magyar nyelv török kapcsolatairól. Azóta a kitan nyelv és írás megfejtésén dolgozik nemzetközi szakemberekkel és szervezetekkel együttműködve.
Szívből gratulálunk a díjhoz!
Forrás: MTI
