Kínai elnök: soha nem volt ilyen jó a kínai-magyar kapcsolat – megtartotta közös sajtótájékoztatóját Hszi Csin-ping és Orbán Viktor, mutatjuk, mi hangzott el
Húsz éve nem járt kínai elnök Magyarországon, Hszi Csin-ping viszont szerda óta Budapesten van. A tárgyalásokról és a megállapodásokról Orbán Viktor és Hszi Csin-ping beszéltek csütörtök esti sajtótájékoztatójukon.
Orbán Viktor azzal kezdte a sajtótájékoztatót, nagy megtiszteltetés, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján, hivatalos látogatáson köszönthetik Hszi Csin-pinget. Húsz éve nem járt kínai elnök Magyarországon, talán nem is gondolták akkor, hogy mennyi változás történhet két évtized alatt. Orbán Viktor arról beszélt, hogy 20 év alatt négyszeresére nőtt a kínai-magyar kereskedelmi kapcsolat: szerinte megtiszteltetés, hogy Kína meghívott minket a kínai gazdaságba, és hogy a kínaiak részt vesznek a magyar gazdaság modernizációjában.
KITERJESZTIK EGYÜTTMŰKÖDÉSÜKET A NUKLEÁRIS IPARRA IS
Orbán Viktor szerint Magyarország történelmi léptékben elvesztette a 20. századot, és ezért az a célja, hogy megnyeri majd a 21. századot. Ezután megköszönte a Magyarországra érkező kínai beruházásokat és a jó diplomáciai, valamint gazdasági kapcsolatokat. Ezután bejelentette, hogy a kínai-magyar együttműködést kiterjesztik a nukleáris iparra, amelyben eddig nem volt együttműködés. A tervük az, hogy a következő évtized elején 60-70 százalék felett legyen a nukleáris energiatermelés aránya Magyarországon – írja a Telex.
A KÍNAI ELNÖK IS MEGSZÓLALT
Hszi elmondta, részletesen megtárgyalták Orbánnal a legfontosabb kérdéseket. Egyetértettek abban, hogy Kína és Magyarország mindig is jó viszonyban voltak egymással, de ezt a viszonyt tovább akarják javítani, ezért a következő időszakra stratégiai partnerséget köt a két ország, amellyel arany útra terelik a kínai-magyar kapcsolatot.
KÍNA AZ EGYIK LEGFONTOSABB GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI PARTNERE LETT AZ ORSZÁGNAK
Kína az utóbbi években Magyarország egyik legfontosabb gazdasági és kereskedelmi partnere lett. A kínai beruházások a koronavírus-járvány után ugrottak meg igazán. Kína a nyugati országokhoz és Japánhoz képest jóval később kezdett el iparosodni, a lemaradásukból fakadóan pedig sokáig csak egyszerűbb termékek gyártásával tudtak részt venni a világkereskedelemben. Autógyártásban azonban mostanra már kezdik utolérni az európai és japán márkákat, az akkumulátorok gyártásában pedig egyenesen megelőzték a nyugati világot.
ITTHON KIEMELTEN SOK KÍNAI GYÁRÉPÍTÉST JELENTETTEK BE AZ UTÓBBI IDŐBEN
A kínai cégeknek egyrészt a logisztikai okokból, másrészt egy esetleges kínai-európai kereskedelmi háború esetén a védővámok kivédése érdekében fontos, hogy az EU-ban eladott termékeiket az Unión belül gyárthassák le. Kínai beruházások más országokban is vannak, azonban Magyarországra – a méretünkhöz képest – kiemelten sok kínai gyárépítést jelentettek be az utóbbi időben. Ezek közül a legnagyobb a CATL debreceni akkumulátorgyára, amely 7,3 milliárd euróból, vagyis átszámolva körülbelül 2900 milliárd forintból valósulna meg. A második legnagyobb a BYD szegedi autógyára, amely a meg nem erősített sajtóhírek és iparági pletykák szerint 5 milliárd euróból, vagyis majdnem 2000 milliárd forintból épülne fel.
Forrás: Telex
