“Mini tornádó a Beszterce utcában” – írta szerkesztőségünknek Bujdosó József, aki egy látványos kisebb porördögöt kapott lencsevégre hétfőn a Beszterce utcában! A portölcsér egyébként nem ritka jelenség hazánkban, főleg a száraz területeken jellemző.
A porördögök, vagy poros forgószelek, portölcsérek a tölcsérek közé tartozó meteorológiai jelenségek. Elsősorban nyáron keletkeznek, anticiklonális helyzethez kötődnek, amikor a homokos talajt vagy mezőt a közvetlen napsugárzás erősen felmelegíti. A talaj fölött lévő felhevült levegő környezeténél könnyebbé válik, és felszáll. Ez az alacsony nyomású képződmény, ún. száraz termik úgy képzelhető el, mint egy légbuborék. A nyomáskülönbség révén a légbuborékba minden irányból levegő áramlik, amely aztán forgó mozgásba kezd.
RÖVID ÉLETŰEK A PORÖRDÖGÖK
Kialakulhat egyébként akkor is, ha az alsó légrétegek között jelentős szélnyírás van (alul szélcsend, néhány száz méteren erős szél): ilyenkor ugyanis a feláramlás létre tud hozni egy vertikális tengelyű örvényt. Mindeközben felkavarhatja a port, a homokot vagy leveleket, amitől láthatóvá válik. Gyakran meglehetősen rövid életűek és gyengék, élettartamuk néhány másodperctől néhány tíz percig terjed. A sivatagokban gyakrabban fordulnak elő poros forgószelek, amelyek ott olykor fél óránál is tovább tarthatnak, és erőteljesebbé is válhatnak. A forgásirány független a Coriolis-erőtől, ezért a porördög foroghat balra és jobbra is.
A tornádókhoz annyiban hasonlítanak, hogy mindkettő kialakulása függőlegesen áramló és forgó mozgást végző légtömeghez kötődik.
Míg azonban a porördögök a „szép idő” jelenségei, és a felszín felől indulnak, a tornádók zivataros időhöz, legtöbbször szupercellákhoz kapcsolódnak, és a felhőkből nyúlnak alá.
