Nem felejtünk – ma van a Nemzeti Összetartozás Napja, egyben a Trianoni Békediktátum 104. évfordulója

Pontosan 104 éve, hogy a Trianoni Békediktátum következtében Magyarország elvesztette területének több mint kétharmadát (71,4%), és népességének közel kétharmadát (63,5%), mintegy 3,2 millió magyart rekesztve az ország határain kívülre. A szomorú alkalomhoz kötődően 14 évvel ezelőtt indították útra a Nemzeti Összetartozás Napját, melynek alkalmából arra emlékezünk, hogy hiába csatolták el az ország kétharmadát, a magyarság továbbra is egy egységet alkot.

104 ÉVE ÍRTÁK ALÁ A TRIANONI BÉKEDIKTÁTUMOT, A SZERBEK RÖGTÖN MEG IS SZÁLLTÁK ÚJSZEGEDET

104 éve,  1920. június 4-én, 16:32-kor írták alá a versailles-i Nagy-Trianon kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a La galérie des Cotelle-ben a Magyarországot megcsonkító trianoni békeszerződést, melynek következtében

• a 282 ezer 870 négyzetkilométernyi Magyarország elveszítette területe több mint 70 százalékát, a soproni népszavazás után 93 ezer 075 négyzetkilométernyi terület maradt,
• a 1910-es népszámlálási adatok által meghatározott 18 millió 264 ezer 533 fős lakosság pedig 7 millió 615 ezer 117 főre csökkent, vagyis, az ország népességének közel kétharmada (63,5%) került a határokon túlra.

A diktátumnak közvetlen szegedi hatása is volt: felbátorította a szerbeket, akik elfoglalták Újszegedet, majd 2021. augusztus 21-ig megszállás alatt tartották a városrészt.

2010-BEN INDULT EL A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA

Az évfordulóhoz kapcsolódva 14 évvel ezelőtt szavazta meg az országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Napját, melynek célja felhívni a figyelmet, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság

minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek.

A Nemzeti Összetartozás Napjára egyelőre nem jelentettek be önkormányzati megemlékezést Szegeden, ha mégis lesz, napközben be fogunk számolni róla.

“AZ UNIÓTÓL NEM KAP KELLŐ FIGYELMET AZ ŐSHONOS KISEBBSÉGEK ÜGYE”

Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára vasárnap Újszentivánon tartott beszédet, a községháza előtt emelt összetartozás-emlékmű felavatásakor. Mint mondta, a magyarság összetartozása arra biztat és bátorít, hogy higgyünk önmagunkban és abban, hogy a legnehezebb történelmi időkben is képesek voltunk és képesek leszünk sikeres válaszokat adni.

“E sikeres válaszok csak akkor találhatók meg, ha összefogunk és állhatatosan kitartunk a béke ügye mellett”

– jelentette ki a politikus.

Sem az Európai Uniótól, sem a világ nagyhatalmaitól nem kap kellő figyelmet az őshonos nemzeti kisebbségek ügye – ezt már Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó mondta az ünnepségen. A politikus a nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett „magyar–magyar” konferencián azt mondta, az elmúlt napok vitái során egyetlen ellenzéki képviselő sem említette az őshonos nemzeti kisebbségek ügyét, holott több mint 50 millió ember sorsáról van szó Európában. Fontos, hogy Magyarországnak legyenek javaslatai a nemzetközi intézményeknek – hangsúlyozta a főtanácsadó.

A politikus ezek között említette, hogy

minden országnak el kell fogadnia, az ott élő őshonos nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők, és egyben azt is, hogy a nemzethez tartozás nem feleltethető meg az állampolgárságnak.

A következő fél évben Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét, ez alkalmat ad arra, hogy ráirányítsák a figyelmet a nemzeti kisebbségek ügyére – közölte Szili Katalin. A 2010 óta megtett kormányzati lépések a fizikai határok ellenére valóban újraegyesítették a világ magyarságát – mondta a politikus, aki felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy június 9-én olyan európai parlamenti képviselőket kell választani, akiknek fontos a nemzet, a határon túli közösségek.