Szegedi Arcok

A szegedi tudósok az élen járnak: azt vizsgálják, hogy miért lassul a mozgás és a gondolkodás időskorban

A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (angol rövidítéssel HCEMM) szegedi Neuron Fiziológia és Terápia kutatócsoportja szerint az idegsejtek hatékonyságromlása okozza a mozgás és gondolkodás lassulását öregkorban.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint még mindig nagyrészt ismeretlen, mi az idegsejt-szintű magyarázat arra, hogy idős korban lelassul a mozgás és a gondolkodás is, miközben az emberek egyre magasabb kort érnek meg, és az idősek aránya is magasabb a társadalomban. 

Rámutattak arra, hogy az 1980-as években Magyarországon még öt dolgozó korú emberre jutott egy nyugdíjas, ma ez az arány három az egyhez, néhány évtizeden belül pedig már minden két dolgozó korú emberre jut egy nyugdíjas. Nélkülözhetetlen tehát, hogy megértsük az öregedés folyamatát, és így biztosítani tudjuk, hogy az idősek tovább egészségesek maradjanak, javítva az életminőségüket és csökkentve a társadalomra rótt egészségügyi terhet – írták.

SZEGEDI KUTATÓK EGY LEHETSÉGES MAGYARÁZATOT TALÁLTAK: AZ IDEGSEJTEK ÁLTAL LÉTREHOZOTT ELEKTROMOS JELEK LASSULNAK ÉS GYENGÜLNEK

A HCEMM szegedi Neuron Fiziológia és Terápia kutatócsoportja egy lehetséges magyarázatot talált arra, hogy az egyes agyi idegsejteknek miért romlik idővel jelentősen a teljesítménye. Az agykéregben található “gyorsan tüzelő” interneuronok az idegsejtek egy gyakori és fontos típusát jelentik, amelyek a többi idegsejt működését egy hálózattá kapcsolják össze. Ritmikus aktivitásuk kulcsszerepet játszik az érzékelésben, az összetett mozgásban és a tanulásban is. A kutatók azt figyelték meg, hogy az öregedés folyamán az idegsejtek által létrehozott elektromos jelek lassulnak és gyengülnek, ami közvetlen kiváltó oka lehet az időskori teljesítményromlásnak.


    “Fontos tudni, hogy egész életünkben azokkal az idegsejtekkel dolgozik az agyunk, amelyekkel születtünk” – idézték a közleményben a felfedezés kapcsán Karri Lamsát, a kutatócsoport vezetőjét. Az agyunkban a legtöbb idegsejt egykorú velünk, életünk folyamán újakra már nem igazán teszünk szert, szóval csodálatos, hogy még akár nyolcvan év után is megfelelően működnek. Egészséges öregedés esetén a változások aprók, de lényegesek, csökkentik az idegsejtek elektromos aktivitását” – tette hozzá.

A kutatást a Szegedi Tudományegyetem és a HCEMM közötti együttműködés tette lehetővé: a kutatók élő emberi idegsejtekhez juthattak olyan betegek hozzájárulásával, akiken sérülés vagy betegség miatt agyműtétet hajtottak végre.  Ilyenkor egy kevés sértetlen idegszövet is eltávolítanak, amit a kutatók a vizsgálat idejére életben tartanak. A minták a betegek agykérgéből származnak, főleg a homloklebeny területéről, aminek kulcsszerepe van az összetett gondolkodásban és döntéshozásban. 

 “A mi eredményeink a világon az elsők között számolnak be öregedéssel kapcsolatos változásokról az agykérgi idegsejteknek ebben a típusában, ráadásul a száznál is több minta széles korcsoportot fed le, a tizenévestől a nyolcvanas éveiket taposó betegekig. Egyedülálló bepillantást nyertünk abba, mi történik az öregedés folyamán az emberi agyban, nem pedig laboratóriumi állatokban, amelyek az emberi élethez képest huszad, harmincad annyi ideig élnek” – hangsúlyozta Karri Lamsa, a kutatócsoport vezetője.

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb