Tarol a szegedi Munkácsy-kiállítás: a tárlat 10 ezredik látogatóit köszöntötték a Móra Ferenc Múzeumban
A nyitás óta óriási az érdeklődés Munkácsy-kiállítás iránt Szegeden. Ezt bizonyítja az is, hogy hétfőn délelőtt köszöntötték a tárlat 10 ezredik látogatóját a Móra Ferenc Múzeumban. Mint megtudtuk, Barlai Ajna és Vörös Balázs Zsolt szegedi egyetemisták lettek a szerencsések, akik eme kerek számra futottak be a múzeumba.
Mindketten tanár szakosok, és az egyik egyetemi órán hallott Zsolt a szegedi múzeumi kiállításokról, érdeklődnek Munkácsy iránt, ezért mentek el a Móra Ferenc Múzeum tárlatára. Ez volt az első közös múzeumlátogatásuk egy párként – írja az intézmény a közösségi oldalán.
RITKÁN LÁTHATÓ MŰVEK IS LÁTHATÓK
A Munkácsy-kiállítás a Múzeumok Éjszakáján debütált városunkban, június 22-től látogatható a művészetkedvelő közönség számára. A tárlat gerincét Pákh Imre tulajdonában álló képek adják, melyekkel, mivel magángyűjteményben találhatók jóval ritkában találkozhat a közönség, mint a közgyűjteményekben őrzött művekkel – közölte Fogas Ottó korábban. A november közepéig látogatható kiállításon szerepelnek a Móra-múzeum saját tulajdonú Munkácsy-festményei is, így a Honfoglalás szín- és szénvázlata, valamint a Felszolgálólány című kép is.
MUNKÁCSY MŰVEI KÖNNYEN BEFOGADHATÓAK, ÉS NEMZETKÖZI SZINTEN ELISMERTEK
A Móra-múzeum legutóbb 2012-ben rendezett Munkácsy-kiállítást, melyet akkor csaknem 50 ezren láttak. S, hogy miben rejlik Munkácsy Mihály művészetének örökérvényű üzenete, műveinek halhatatlansága, mely a mai napig vonzza a közönséget? Fogas Ottó elmondta, Munkácsy az a típusú festőművész, aki az akadémizmus abban a vonalában festett, mely talán az átlag emberek számára a legjobban érthető.
“Nyilván, minél elvontabb egy festmény, annál kevesebb ember számára jelent vizuális élményt. Munkácsy, főleg a szalonképeivel, vagy a tájképeivel egy rendkívül szerethető, könnyen érthető művész, alkotásairól bárki el tudja képzelni például, hogy otthonát díszítse. A nagyközönség számára egy könnyen érthető művészeti ágat képvisel. Az ő hírneve pont abból fakad, hogy külföldön alkotott, a festményei döntő többségét el tudta adni, magánkézben és galériákban forogtak, így folyamatosan fenn tudta tartani azt a nemzetközi érdeklődést, ami miatt Magyarországon is fontosnak tartjuk” – foglalta össze a Móra Ferenc Múzeum igazgatója.
