Mindenmás

“Rengeteg galambtetem hever a földön, olyan, mintha egy temető lenne a Belvárosi híd alatt” – utánajártunk, mi okozhatta a madarak pusztulását

“Rengeteg galambtetem hever a földön, mintha egy temető lenne a Belvárosi híd alatt, mindkét oldalon” – írta az egyik felhasználó a Minden, ami Szeged! Facebook csoportban. Hozzátette, olyan, mintha valaki galambokra lövöldözne és otthagyja a tetemeket. Mások a poszt alatti hozzászólásokban arra gondoltak, a kenyérrel való etetés, esetleg mérgezés okozta a madarak pusztulását. Utánajártunk, mi állhat valójában a jelenség mögött, melyhez Tokody Bélát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei titkárát hívtuk segítségül.

Mint a szakember beszélgetésünk elején leszögezte, biztosat csak akkor lehetne mondani, ha az elpusztult tetemeket megvizsgálja a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), és kiderítik, mi történt.

NEM KIRÍVÓ JELENSÉG

Az elmondható, hogy egyáltalán nem kirívó jelenség, hogy elpusztult galambokkal találkozhat az ember. Szegeden sajnos még nincs olyan rendelet, amely tiltaná a galambok etetését. Pedig a galambok etetése nagyon sok problémát vet fel – magyarázta Tokody Béla. A parlagi galamboknak egy erősen beltenyésztett állománya él a belvárosban. Januártól decemberig itt vannak. Viszonylag nagy számban lehet őket látni, melynek az a magyarázata, hogy a parlagi galambok ügyesen megtalálják a fészkelési lehetőségeket például a padlásokon, vagy az épületek külső homlokzatán. Az enyhébb telek lehetőséget adnak arra, hogy átteleljenek, ráadásul, az emberek, ha jószándékból is, de károsan etetik is őket, ezért gyakorlatilag egész évben szaporodnak, évente ötször-hatszor költenek.

OKOZHATNAK KÖZTISZTASÁGI PROBLÉMÁT

Nagyszámban való megjelenésük okozhat például köztisztasági problémákat. Ez ellen megindult már egy védekezési folyamat országszerte, sőt világszerte. Tokody Béla szerint elszaporodásuk ellen megoldást jelenthetne Szegeden, ha meggátolnánk a padlásokra való bejutásukat, vagy felhagynánk az etetésükkel, ha máshogy nem, a galambetetés betiltásával. Ezekkel az intézkedésekkel két-három év alatt már érzékelhetően csökkenne a városban élő galambpopuláció.

KÖZEGÉSZSÉGÜGYI PROBLÉMÁKAT IS FELVET NAGYSZÁMÚ JELENLÉTÜK

A másik nagy gond, hogy nem csupán köztisztasági, de közegészségügyi probléma is nagyszámban lévő jelenlétük, hiszen különböző betegségeket terjeszthetnek. Mint például a papagájkór, mely szerencsére igen ritka, de nagyon súlyos tünetekkel járhat. Ráadásul nincs olyan ragadozó madár már, mely gyérítené a városi galambok számát, s ez összeadódva azzal, hogy az emberek etetik őket, azt eredményezi, hogy a gyenge és beteg egyedek is, amelyek különböző vírusokat hordozhatnak, sokáig elvegetálhatnak, miközben nagy számban lebetegítik társaikat is. Így például a Belvárosi híd alatt élő galambpopulációt, melyek egyedei végül elpusztultak.

HŐHULLÁMOK, VÍZ – ÉS TÁPLÁLÉKHIÁNY

Lehetséges magyarázat lehet a galambok elpusztulására a nyarunkat, sőt napjainkat is jellemző forró kánikula. Ez nagyon megviselte az urbanizált madarakat is. Mint a szakember elárulta, Szegedről például nagy számban jelentették fiatal fekete rigók pusztulását, akik nem bírták a hőségben a víz – és- táplálékhiányt. A galambok esetében is előfordulhat, hogy pusztulásuk oka a hőhullám, a már meglévő lappangó betegségek, az esetleges táplálék és -vízhiány. A szakember szerint, ez a magyarázat a legvalószínűbb, de az NNGYK vizsgálata nélkül biztosan nem lehet megmondani.

LÖVÖLDÖZÉS VAGY MÉRGEZÉS?

Tokody Béla azt is elmondta, az, a feltevés, miszerint lövöldöznek a madarakra, szintén bizonyítható vagy cáfolható lenne az NNGYK vizsgálatával. Azt azonban érdemes meggondolni, ha valóban erről lenne szó, a hangos zajra felfigyeltek volna az emberek, hiszen közvetlen a belváros mellett, ilyen népsűrűségű városban nem maradhatna titokban, észrevétlen. A mérgezéssel hasonló a helyzet: szintén vizsgálat bizonyíthaná be 100%-osan ennek tényét, de abban az esetben, ha tényleg mérgezés lenne, nem csupán elhullott galambokat látnánk, hanem egyéb magevő madarakat is, mint verebeket vagy cinkéket.

A TAVALYI DARUPUSZTULÁS SOKKAL NAGYOBB PROBLÉMÁT JELENTETT

A szakember hozzátette, jelen esetben, amennyiben természetes okok húzódnak meg a háttérben, a galambok pusztulása nem ölt szokatlan mértéket, tekinthetjük a természetes szelekció részeként. Ennél sokkal nagyobb horderejő volt a tavalyi évben a daruk tömeges pusztulása a madárinfluenza miatt. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a virológusok nagy félelme, amire szerencsére még csak elszigetelten volt példa, hogy a madárinfuenza valamilyen köztes hordozón keresztül átugrik az emberre, ezzel elindítva egy világjárványt. Tokody Béla azonban azt is hozzátette, meglátása szerint nincsen arra utaló jel, hogy a galambok esetében madárinfluenzáról lenne szó. A tavalyi darupusztulás nagyobb aggodalomra adott okot, de ott sem következett be semmiféle emberi megbetegedés.

Láttál valamit, amely izgalmas, érdekes vagy hasznos lehet a Szeged365 Family többi tagja számára is? Töltsd le a vadonatúj applikációnkat, küldj fotót és légy a tudósítónk!

App Store: https://apple.co/3ZdLaYm
Google Play: https://bit.ly/3LSOTHJ

Kövess a Szeged365 TikTok, Facebook és Instagram oldalakon is!

Köszönjük, hogy a virtuális családtagunk vagy!

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb