Kancsókák, hízókák, vénusz légycsapója: rovarfogó és egzotikus növények napjával vár a hétvégén a Szegedi Füvészkert
Vasárnap rendezik a rovarfogó növények napját a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében, ahol az érdeklődőknek több ismert és néhány ritkább szárazföldi húsevő fajt és fajtát is bemutatnak – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
A tematikus napon előadásokon mutatják be a rovarfogó növények különleges életét, a vendégek gyakorlati tanácsokat kaphatnak a húsevő növények otthoni tartásához és szaporításához, és az is kiderül, milyenek az egzotikus gyümölcstermő és dísznövények tartásának lehetőségei Magyarországon.
KÜLÖN PROGRAMOKKAL VÁRJÁK A GYEREKEKET IS
Az érdeklődők mikroszkópon keresztül figyelhetik meg a csapdák felépítését, a gyerekeket ügyességi játékokkal, kézműves-foglalkozásokkal várják. Az egyedi felépítésű növények a kertészek körében is népszerűek, a nemesítésnek köszönhetően számos szín- és formaváltozatuk létezik. Szobai tartásuk kis odafigyeléssel sikeresen megvalósítható. Azok, akik otthonukban szeretnének rovarfogó növényt nevelni, a helyszínen vásárolhatnak is ilyet.
A vállalkozó szelleműek akár be is rendezhetik saját, a növény számára optimális viszonyokat biztosító floráriumukat, üvegbe zárt minikertjüket, ehhez érdemes magukkal vinniük egy hét decisnél nagyobb befőttes üveget – emelték ki a szervezők.
RENDKÍVÜLI A NÖVÉNYEK ALKALMAZKODÓKÉPESSÉGE
A növények a Földön mindenhol élnek, még a legkedvezőtlenebb élőhelyeket is benépesítik rendkívüli alkalmazkodóképességüknek köszönhetően. Jó példái ennek a növényvilág ragadozói, a rovarfogó növények. Tápanyagszegény élőhelyeket hódítottak meg, nitrogén- és foszforszükségletük egy részét különböző állatok: apró rovarok, kétéltűek, sőt akár rágcsálók fogságba ejtésével és megemésztésével fedezik. Minden esetben a növények levele módosult csapdává, ám azok az egyes nemzetségek esetében más és más módon lépnek működésbe.
KANCSÓKÁK, HÍZÓKÁK, ÉS A VÉNUSZ LÉGYCSAPÓJA
A szegedi egyetemi füvészkert rovarfogó gyűjteményében a legismertebb húsevő növények – a kürtvirágok, a kancsókák, a Vénusz légycsapója, a rencék és a harmatfüvek – képviselői testközelből is megfigyelhetők.
- A trópusokon honos kancsókák (Nepenthes) például fákra kúszó, kancsó alakú csapdát fejlesztettek, és a kancsó belsejébe csalogatott rovart enzimeket tartalmazó folyadék emészti meg. A kürtvirágok (Sarracenia) veremcsapdái a talajszinten ülnek, tölcsérszerűen felnyúló, vadászkürt formájú leveleikkel ragadoznak.
- A szó szoros értelmében ragadozó növények a hízókák (Pinguicula) és a harmatfüvek (Drosera), melyek a légypapírhoz hasonló rovarfogó technikát fejlesztettek ki. Leveleik felülete ragacsos váladékot és emésztőenzimeket termelő mirigyszőröket tartalmaz, melyek kíméletlenül foglyul ejtik a kisebb rovarokat.
- Mozgásra képes csapdával rendelkezik a Vénusz légycsapója (Dionaea muscipula). Levele nyugalmi állapotban olyan, mint egy nyitott könyv, mely azonban villámgyorsan összecsukódik és csapdába ejti a felületén sétáló rovart, ha ez egymás után több érzékelőszőrt is megérint.
Vasárnap a látogatóknak néhány igazi ritkaságot is bemutatnak: látható lesz az ausztrál kancsóka (Cephalotus follicularis), a kobraliliom (Darlingtonia californica) és a guyanai napkorsó (Heliamphora nutans) is.
MÉG LÁTOGATHATÓ A LEPKEKERT IS
Mint hozzátették, szeptember végéig még látogatható az arborétum csaknem húsz, Dél-Amerika trópusain honos pillangófajt bemutató lepkekertje. Az idei utolsó szállítmány báb a napokban érkezett Costa Ricából Szegedre, így a következő hetekben több száz színpompás trópusi pillangóban gyönyörködhetnek a vendégek, ahogy még sétálhatnak az orchidea- és páfrányházban is.
A lepkekertről korábban alábbi cikkünkben írtunk:
Láttál valamit, amely izgalmas, érdekes vagy hasznos lehet a Szeged365 Family többi tagja számára is? Töltsd le a vadonatúj applikációnkat, küldj fotót és légy a tudósítónk!
App Store: https://apple.co/3ZdLaYm
Google Play: https://bit.ly/3LSOTHJ
Kövess a Szeged365 TikTok, Facebook és Instagram oldalakon is!
Köszönjük, hogy a virtuális családtagunk vagy!
Forrás: MTI
