120 éve szolgálja fáradhatatlanul a szegedieket az Öreg Hölgy, fényfestéssel ünneplik meg a születésnapját

120 évvel ezelőtt, 1904 végére készült el a szegedi Szent István téri víztorony, ami a mai napig része az ivóvízhálózati rendszernek, vagyis 120 éve szolgálja fáradhatatlanul a szegedieket. Az Öreg Hölgy így tényleg megérdemli az ünneplést!

Mint a Szegedi Vízműtől megtudtuk, amikor elkészült, a Széchenyi téren az utcai csapok „szökőkutakká lettek rögtönözve”, és hozzá katonazenekar játszott. Szökőkút és katonazenekar október 26-án, szombaton este nem lesz, de gyönyörű fényekbe öltözik az Öreg Hölgy. Fényfestéssel ünnepelik a Szent István téri víztorony 120. születésnapját Szegeden!

Aznap egy másik program is lesz, ugyanis jön a „TÖKéletes Hétvége”. Ehhez kapcsolódik majd a fényfestés 18:30-tól 18:50-ig a Szegedi Vízmű Zrt. szervezésében.

VÁROSKÉPI JELENTŐSÉGŰ AZ ÉPÜLET

A Szent István téri víztorony Szeged meghatározó, városképi jelentőségű, szecessziós stílusú ipartörténeti műemléke. Az ország első – még ma is működőképes – vasbeton szerkezetű víztornya. 1903 és 1904 között épült szecessziós stílusban, Dr. Zielinski Szilárd mérnök, az első magyar műszaki doktor, a vasbeton-építés meghonosítójának tervei alapján.

A története szerint Szeged szabad királyi város 1903. áprilisában pályázatot hirdetett egy 1000 m3-es víztorony előállítására. A nyertes a Zielinski Szilárd-féle pályamű lett. Zielinski mind a víztorony tartórendszerét, mind a tárolómedencét vasbeton szerkezettel oldotta meg, mellyel megelőzte korát, hisz Magyarországon ekkor még nem létezett működő vasbeton víztorony! A víztorony és benne a víztartály az ebben az időszakban kiépülő „állandó vízmű” meghatározó láncszemét képezte. A csodálatos szecessziós homlokzati megjelenítés Korb Flóris munkája. A kivitelezési munkákat a Freund Henrik és fiai cég végezte.A munka 1904. novemberére, decemberére készült el. A pályázat elnyerésétől a víztorony elkészültéig mindössze másfél év telt el. Ez önmagában is óriási teljesítmény, különösen, ha végig gondoljuk a kivitelezés akkori lehetőségeit, körülményeit: a beton és vasbeton technológia kezdeti stádiumban volt, nem létezett még csúszózsaluzás, betonkeverő, nem volt toronydaru, nem volt tartószerkezeti előregyártás, csupán teljes beállványozás és kézi erő.

KÉT FŐ RÉSZBŐL ÁLL

Tartószerkezeti szempontból a víztorony két fő részből áll. Az egyik rész az 1000 köbméteres medence, amely az alsó vasbeton lemezével a toronyszerkezet gerendázatára fekszik fel, de ettől eltekintve a víznyomásból származó igénybevételeket a toronyszerkezettől függetlenül viseli el.A másik tartószerkezeti rész a torony oszlopokból és gerendákból összeépített tartórendszere, amely, mint forgásszimmetrikus térbeli rúdszerkezet működik.Ez utóbbi összetettségére jellemző, hogy a tartórendszer mintegy 540 rudat és 240 csomópontot tartalmaz. A torony teljes magasságában vasbeton lépcső vezet végig.A medence alatti szintig a lépcsőket a belső és a közbenső pillérek közötti alapterületen alakították ki, ettől felfelé belső csigalépcső vezet a 4 belső pillér között a legfelső kilátószintig. A megoldás érdekessége, hogy a centrális elhelyezésű csigalépcső függőleges értelemben áthatol a medencén. A torony magassága a terepszinttől a legfelső kilátószintig 46 m. Efölé nyúlik még mintegy kilenc méterrel a vasbeton szerkezetű zászlótartó rúd. A víztorony általános jellemzője, hogy gyakorlatilag minden szerkezeti része vasbetonból készült: az alapozás, a tartórendszer, a tároló medence, a csigalépcső, a zászlótartó, sőt még a bejárati ajtó is, a kilincset leszámítva. A Szent István téri víztorony a legelső vasbeton víztornyok egyike. Olyan sikeres alkotás, hogy a későbbi víztoronyépítésben még évtizedekig szolgált mintaként. Ma a legidősebb, működőképes (szükség esetén üzemelő), vasbeton víztorony Magyarországon.

MERRE FOG ESNI, HA KEDVE LESZ DŐLNI?

A szerződés szerinti befejezési határidő 1904. szeptember 15-e volt, de a munka, némi csúszással, csak 1904. novemberére, decemberére készült el. A használatba vételi engedélyt csak Zielinszki személyes felelősségére adták ki, és természetesen ragaszkodtak a víztorony kipróbálásához. A Szegedi Napló 1904. november 22-én arról írt, picit tréfásan, hogy „a víztorony még csak most készült el, de máris élénk vitát keltett azon kérdés, hogy merre fog esni, ha kedve lesz eldőlni?” A medence első feltöltése november 26-án történt.

PARÁDÉS VOLT AZ ÁTADÓ

Lázár György dr. polgármester a vízmű ünnepélyes megnyitására a hivatalokhoz és a katonasághoz a következő meghívót küldte: „… A vízmű ünnepélyes megnyitása szerdán, azaz folyó hó 30-án fog megtörténni, ezt a városi lakosságnak oly módon hozzuk tudomására, hogy este 6-7 óráig kivilágítás mellett a Széchenyi téren az utcai vízcsapok szökőkutakká lesznek rögtönözve. “Minden a legkitűnőbben sikerült. A közönség teljesen ellepte a Klauzál és a Széchenyi teret. Teljes egy óra hosszáig gyönyörködött a szokatlan látványban és hallgatta a katonazenét. A vízsugarak a platánok tetején is túlszöktek, a járdák mellett a csatornákban patakként folyt a víz. A város ünnepelt, de elsősorban a vizet és csak másodsorban az állandó vízművet és a víztornyot.” A munka végleges befejezését az 1905. március 23-i testületi ülés jelentette, amikor is az állandó vízműre megadták a használhatósági engedélyt és az átvételi jegyzőkönyvet lezárták – írja a Szegedi Vízmű.

Láttál valamit, amely izgalmas, érdekes vagy hasznos lehet a Szeged365 Family többi tagja számára is? Töltsd le a vadonatúj applikációnkat, küldj fotót és légy a tudósítónk! 

App Store: https://apple.co/3ZdLaYm
Google Play: https://bit.ly/3LSOTHJ

Kövess a Szeged365 TikTok, Facebook és Instagram oldalakon is!

Köszönjük, hogy a virtuális családtagunk vagy!