November 14-15-én Martonyi János, Trócsányi László és Bóka János is tartott előadást az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban megrendezett Európa-tanulmányok Hálózatának első konferenciáján. A Hálózat alapító intézményei – köztük a Szegedi Tudományegyetem – kutatói és szakértői mutatták be interdiszciplináris, az Európa-tanulmányok kutatás teljes spektrumát felvonultató eddigi eredményeiket.
Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának huszadik évében, amelynek második félévében éppen Magyarország látja el az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, az Európa-tanulmányok Hálózat alapító intézményei kiemelten fontosnak és időszerűnek látták egy interdiszciplináris Európa-tanulmányok kutatás teljes spektrumát felvonultató, nagyszabású konferencia megszervezését. A 2024. november 14-15-én, a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs központban megrendezett kétnapos tanácskozáson az előadások tematikus műhelyek szerint tagozódtak.
HÉRAKLEITOSZ ÉS LAO-CE IS A VÁLTOZÁS SZÜKSÉGESSÉGÉT ÉS HASZNOSSÁGÁT HANGSÚLYOZTA
Az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban tartott ünnepélyes megnyitón Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora köszöntötte a résztvevőket. – Hérakleitosz és Lao-ce is a változás szükségességét és hasznosságát hangsúlyozta. Figyelembe véve az utóbbi évtizedek és évek kontinensünkön tapasztalható változásait, a mostani konferencia létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen. Szükség van arra, hogy komplex kérdéseket tegyünk fel és azokra komplex válaszokat adjunk Európa világban betöltött szerepét és jövőjét illetően. A Szegedi Tudományegyetem eddigi története is azt mutatja, hogy sikeresen alkalmazkodtunk, amit a rangsorokban elfoglalt helyünk és két Nobel-díjasunk is alátámaszt. Egy héttel ezelőtt világszinten is kiemelkedő tudományos eseményt rendeztünk éppen Karikó Katalin jóvoltából és szakterületén. Az orvostudomány egyik legfontosabb innovációs területének vezető kutatóinak látogatása és munkája is rámutatott arra, hogy a 21. században az együttműködések lehetnek versenyképesek – hangsúlyozta a rektor. A Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese, Prof. Dr. Gellén Klára az Európa-tanulmányok Hálózat elnökségében is szerepet vállalt. A megnyitón hangsúlyozta, hogy az SZTE számára nagyon fontos a hálózatépítés, a tudományos eredmények, tapasztalatok megosztása, a közös gondolkodás.
HÁLÓZAT A PÁRBESZÉDÉRT ÉS FEJLŐDÉSÉRT
A Szegedi Tudományegyetem a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel és a Károli Gáspár Református Egyetemmel együttműködésben hozta létre az Európa-tanulmányok Hálózatot. Az erről szóló nyilatkozatot az intézmények rektori vezetése 2024. március 1-én írta alá. A hálózat létrehozásának célja, hogy előmozdítsa a színvonalas szakmai és tudományos párbeszédet az Európa-tanulmányokkal foglalkozó szakemberek és intézmények között, továbbá, hogy lendületet adjon a területen folyó kutatásoknak. Az Európa-tanulmányok Hálózat az európai integráció aktuális kérdéseit a politikatudomány, a gazdaság- és jogtudomány, valamint a kapcsolódó diszciplínák legkiemelkedőbb magyarországi szakembereiből álló interdiszciplináris műhelyekben kívánja vizsgálni.
MÁRTONYI JÁNOS: JOG ÉS IDENTITÁS AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓBAN
A jog és az identitás nagyon szorosan összefügg, mindkettő meghatározója az integrációs folyamatnak – szögezte le előadásában Prof. Dr. Martonyi János. A Széchenyi-díjas jogtudós, ügyvéd, egyetemi tanár, Magyarország korábbi külügyminisztere büszkén említette meg, hogy alma matere az SZTE. Az európai integráció egy jogi képződmény, a jog döntő szerepet játszik az egész intézményrendszer létrehozásában és a működtetésében, ugyanakkor a jog identitásképző elem is. Martonyi János szerint a gazdasági együttműködéshez is szükségesek a jog eszközei, és kisebb mértékben a politikai dimenzióban is megjelenik a jog.
TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ: EURÓPAI INTÉZMÉNYEK
Prof. Dr. Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, korábbi közigazgatási és igazságügyi miniszter, az Alkotmánybíróság korábbi tagja, egykori brüsszeli, majd párizsi nagykövet Európai intézmények címmel tartotta meg előadását, amelyben az uniós jog természetéről fogalmazta meg gondolatait. Elmondta, hogy mindegyik jogrendszer egy önálló kultúrát képvisel, így például a brit precedensrendszer nem hasonlítható össze a francia etatista jogrendszerrel. Az uniós jog sokfajta jogrendszer szemléletmódját próbálja összehangolni, a jogalkotás bonyolultságára miatt pedig egy uniós jogszabály elfogadása hosszabb időt igényel, mint a nemzeti jog esetében.
KOVÁCS ÁRPÁD: EURÓPAI GONDOLAT
Prof. Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke, a Költségvetési Tanács elnöke, előadásában kifejtette, hogy az európai identitás számunkra a nemzeti és európai hagyományok összefonódását jelenti. A II. világháború után egy olyan európai államközösség létrehozására törekedtek, amely a nemzetállamok önrendelkezését tisztelve, közös értékeken és gazdasági együttműködésen alapul. Mint a professzor felidézte, az alapítók célja egy olyan Európai Egyesült Államok megteremtése volt, amely tiszteletben tartja a nemzeti önazonosságokat. A gazdasági és politikai integráció lehetővé tette az Európai Unió létrejöttét, amely a bővítések után eltérő pozíciókat és szerkezeti változásokat hozott. Prof. Dr. Kovács Árpád szerint azonban az Unió gazdasági sikereinek alapját jelentő együttműködéseket feláldozta, és ma már kérdéses, hogy a jelenlegi megoldások képesek-e visszafordítani a gazdasági erő gyengülését, amely a klímavédelem, a migráció és a fenntartható fejlődés szempontjából kulcsfontosságú.
HALMAI PÉTER: EURÓPAI NÖVEKEDÉSI MODELL: KIHÍVÁSOK ÉS LEHETSÉGES VÁLASZOK
Prof. Dr. Halmai Péter Európai növekedés modell: kihívások és lehetséges válaszok című plenáris előadásában az európai növekedés tényezőit vette szemügyre a világ vezető gazdaságához képest mért lemaradás és az Európai Unión belüli konvergencia problémái felől nézve. A Széchenyi-díjas közgazdász akadémikus szerint a növekedésben közepes és hosszú távon a munkakínálaton és a rendelkezésre álló tőkén kívül fontos szerepe van az úgynevezett teljes tényezőtermelékenységnek (total factor production, TFB). Ez a fogalom a technológiai fejlődés és a gazdasági hatékonyság mércéje, amely intézményi tényezőket és makrogazdasági politikákat, továbbá a bizalom szintjét, a társadalmi értékrendet és a kultúrát is magában foglalja, végső soron pedig választ ad arra a kérdésre, hogy mitől gazdagabbak egyes országok, mint mások.
TÖBB, MINT 80 ELŐADÁS HANGZOTT EL
A találkozón 14 szekcióban több mint 80 előadás hangozott el mintegy 100 szakértő közreműködésével. A plenáris megnyitó beszélgetések mellett, a szakmai munka elsősorban a műhelyek szerint szervezett szekcióülések keretei között zajlott, olyan szakmai fórumokat alkotva, amelyek a konferenciát követően is keretet biztosítanak a szakmai párbeszéd és vita folytatására.
Láttál valamit, amely izgalmas, érdekes vagy hasznos lehet a Szeged365 Family többi tagja számára is? Töltsd le a vadonatúj applikációnkat, küldj fotót és légy a tudósítónk!
App Store: https://apple.co/3ZdLaYm
Google Play: https://bit.ly/3LSOTHJ
Kövess a Szeged365 TikTok, Facebook és Instagram oldalakon is!Köszönjük, hogy a virtuális családtagunk vagy!
