Több ezer ingatlant árvereztek el az elmúlt hónapokban, amióta véget ért a kilakoltatási moratórium
Április 30. és október közepe között több mint 7500 ingatlant hirdettek meg árverésre, nagyjából 2500 esetben zárult érvényes ajánlattétellel a licit. Naponta körülbelül 15 ingatlant adhattak el, átlagosan 8,7 millió forintos áron.
21,8 milliárd forint értékben árverezhettek el ingatlanokat, amióta vége a kilakoltatási moratóriumnak – tudta meg a HVG. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint tavalyhoz képest csökkent az elárverezett ingatlanok száma, ugyanakkor még így is több mint 2500 esetben lehetett eredményes a kényszerértékesítés a kilakoltatási moratórium vége óta. A következő hónapokban az infláció növekedésére lehet számítani, így egyre nagyobb terhet okozhat a törlesztés – mégis egyre jobban fogynak a személyi kölcsönök és a lakáshitelek is.
NOVEMBER 15. ÉS ÁPRILIS 30. KÖZÖTT NEM KEZDEMÉNYEZHETNEK KILAKOLTATÁST
A törvény alapján a végrehajtók november 15. és április 30. között magánszemélyek esetében nem kezdeményezhetnek kilakoltatást. Ez a szabály nem vonatkozik az önkényes lakásfoglalókra és azokra, akiket a végrehajtási eljárás során korábban rendbírsággal sújtottak. Az április 30. és október közepe közti időszakban több mint 7500 ingatlant hirdettek meg árverésre, ebből nagyjából 2500 esetben zárult érvényes ajánlattétellel a licit. A hivatalos adatokból az nem derült ki, hogy ezek közül hány volt lakóingatlan, de a tapasztalatok alapján jelentős részüket lakásként használhatták. Ezt támasztja alá az is, hogy az MBVK árverési felületén jelenleg nagyjából 2300 ingatlanra lehet licitálni, ebből pedig 2000 számít lakóingatlannak, lakóépületnek vagy öröklakásnak. Naponta körülbelül 15 ingatlant adhattak el, átlagosan 8,7 millió forintos áron.
FELGYORSULT AZ ELADÓSODÁS
A lap végezetül azt is megjegyezte, hogy a jegybank adatai szerint az utóbbi hónapokban felgyorsult a lakosság eladósodása. Az új hitelszerződések volumene a második negyedévben 731 milliárd forintot tett ki, amely 76 százalékkal több, mint egy évvel korábban – a bázisérték nagyon alacsony. A növekedés elsősorban a lakáshitelek 167 százalékos bővülésére volt visszavezethető, de a személyi hitelek esetében is 55 százalékos volt a növekedés.
