Megszólalt a MÁV főigazgatója a szegedi vasútállomás felújításáról: “bízom benne, hogy Szeged esetében is lesz olyan hasznosítási javaslat, amely pozitív csalódást okoz majd a kétkedőknek”

A szegedi vasútállomást is magántőke bevonással újíttatná fel az Építési és Közlekedési Minisztérium, viszont eddig kérdéses volt, hogy mi lesz a szegedivel? Teljes körű felújítást nem igényel, hiszen 2006-ban 1,3 milliárd forintból kívül-belül teljes tatarozáson esett át. A MÁV főigazgatója most fontos részleteket közölt a tervekről, mint mondta, egy ilyen szemléletű fejlesztéssel még a szegedi állomás által meghatározott városrész is többet kaphatna, újabb szolgáltatásokkal és minőségi funkciókkal gyarapodhatna.

Mint megírtuk, január végéig lehet jelentkezni a minisztérium által megnyitott pályázatra. A szegedi vasútállomást is magántőke bevonással újíttatná fel az Építési és Közlekedési Minisztérium, az viszont nem derül ki a MÁV Zrt. által Szeged Vasútállomás és környéke fejlesztésére kiírt pályázatból, hogy ott pontosan mit kellene felújítani, vagy mit kell fejleszteni, a szöveg csak általánosságokat tartalmaz. Arról, hogy az állomáson mit kellene, vagy mit lehetne tenni, részletesebb ismertetés nincs a pályázat szövegében.

FENNTARTHATÓ ÉS GAZDASÁGOS MŰKÖDTETÉS

Most Fekete Zoltán, a MÁV ingatlanfenntartási és gazdálkodási főigazgatója nyilatkozott a részletekről a Világgazdaságnak. Mint mondta, nem egyszerű állomás- és pályaudvar-felújításról van szó, hanem az adott ingatlanok és környezetük hosszú ideig fenntarthatóan és gazdaságosan történő üzemeltetése, új funkciók bevonása, de még a településfejlesztés is célja a MÁV napokban kiírt pályázatának. 

AJÁNDÉK ODAADNI VALAKINEK 99 ÉVRE EGY OLYAN ÁLLOMÁST, MINT A SZEGEDI?

Többen felkapták a fejüket arra, hogy a megpályázható nagyállomások közé bekerült Szeged is, ahol egy közel 1,5 milliárdból megvalósított fejlesztésnek köszönhetően az állomásépület színvonala messze a hazai átlag fölött van. Adódik a kérdés tehát, hogy nem ajándék valaki számára ennek a 99 évre történő átengedése? Fekete Zoltán szerint a pályázat legfőbb célja a piaci lehetőségek felmérése.

“Arra vagyunk kíváncsiak, hogy melyik ingatlanfejlesztő milyen ajánlatot tenne a magyar államnak, milyen szolgáltatásokkal fejlesztene egy-egy állomást, köztük akár olyat is, amelyik történetesen jobb állapotban van, mint a többség. Ha azonban egy ingatlanfejlesztő nem tesz elég vonzó – a vasúttársaság és az állam számára elég kedvező – ajánlatot, akkor nem kapja meg a kereskedelmi hasznosításra vonatkozó jogot. Ez ilyen egyszerű” – emelte ki, majd hozzátette, hogy ami a szegedi állomást illeti: “az igaz, hogy 2006-ban ez az ingatlan olyan fejlesztésen esett át, amilyenről más vidéki állomás csak álmodhat, vagy amilyen megújulást épp ettől a programtól remélhet, ám a beruházás másfél évtizede egészen más szemlélettel történt, mint most történhet. A vasútüzemtől elválasztott területek kereskedelmi célú hasznosítása akkor nem volt meghatározó szempont.” 

A SZEGEDI ÁLLOMÁS ÁLTAL MEGHATÁROZOTT VÁRSORÉSZ IS JÓL JÁRNA

Fekete Zoltán úgy véli, hogy egy ilyen szemléletű fejlesztéssel még a szegedi állomás által meghatározott városrész is többet kaphatna, újabb szolgáltatásokkal és minőségi funkciókkal gyarapodhatna. “Bevallom, a pályázat kiírásakor nem gondoltam, hogy olyan bírálat is megfogalmazódik majd, hogy egy-egy vidéki állomás jó úgy ahogy van, ezért felesleges a további fejlesztésébe külső forrásokat is bevonni, de lám, ez is megtörtént. Én azonban bízom benne, hogy Szeged esetében is lesz olyan hasznosítási javaslat, amely pozitív csalódást okoz majd a kétkedőknek” – emelte ki.